2025. február 21., péntek

Lodz 2023

 Lodz

2023. július 11. és 12.


Lodz (amit helyesen kb. vudzs-nak kell ejteni), Lengyelország negyedik legnagyobb városa, majdnem 700.000-en lakják, területén 18 kisebb-nagyobb folyó folyik keresztül (nevének jelentése is csónak). Első említése 1332-ből való, 1423-tól város. A 18. század elején kis mezőváros, ekkor még csak 800 lakosa van, ami a 18. század végére 250 főre csökken. A 19. század elején iparvárossá válik, textilipari központ lesz, főleg németajkú polgárok telepednek le benne. Rohamosan nő a népessége, demográfiai világrekordnak számít, hogy 1830-ban 4000, 1865-ben 40.000, 1900-ban 300.000 és 1914-ben már 500.000 lakosa van! Hatalmas manufaktúrák alakulnak, a Lengyel Királyság területén itt használnak először gőzgépet.


2023. július 11.

2023 nyarán Gosia barátnőmnél töltöttem néhány napot Belchatow-ban, egyik délután átmentünk Martynával és Michivel együtt Lodzba.

Először a város szélén egy plázában gyors vásárlás, aztán egy Monopolis nevű helyre mentünk (ez is egy felújított volt gyárépület, mint a Manufaktura, de itt főleg éttermek vannak) és egy japán étteremben megebédeltünk. Egy ramen nevű levest ettünk, nagyon különleges íze volt, volt benne gomba, zöldségek, pirog és nagyon furcsa ízű tojás.












Itt ebédeltünk






Még a mosdó is stílusos



Gosia és Michi

Martynával


A leves






Ezután megnéztük Martyna lakását a Milionowa utcán. A berendezése Gosia ízlését dícséri, nagyon szép, skandináv stílusú, kicsit emlékeztet Timi lakására. Egy modern lakóházban van, körülötte még most készül a környék, sorra alakítják át a régi épületeket, gyárakat, nagyon szép lesz, ha teljesen elkészül.


Az épület belső udvara


Az épület



A régi gyár



Park


Ez még készül




Modern irodaépület

Ezután bementünk Lodz központjába, fagyiztunk, sétáltunk a Priotrkowska-n, Európa egyik leghosszabb sétálóutcáján. Itt található egyébként a világ legnagyobb grafitije is. Gyönyörű eklektikus és szecessziós épületeket láttunk, voltunk a Rózsa-passzázson, ahol kis tükördarabokból van kirakva a házak fala. (Egy Joanna Rajkowska nevű művész készítette 2013-ban, annak örömére, hogy a lánya, Rosa meggyógyult a szemét megtámadó rákból.)









Piotrkowska




































Rosa átjárója








A Piotrkowska utca vége


Lodz szíve


Poznanski-palota

Ezután átmentünk a Manufaktura-ba, Martyna találkozott egy barátjával, mi addig egy kávézóban beszélgettünk. Végül este 10-kor indultunk haza, még bevásároltunk egy Biedronka-ban, fél 2-kor feküdtünk le.




Manufaktura










Frissítő a Manufaktura-ban




Családi szelfi




2023. július 12.
Szerdán reggel becsomagoltam, aztán elindultam busszal Lodz-ba. Ewa barátnőm már várt az állomáson (vele még tavasszal, Bulgáriában, egy Erasmus-úton beszéltük meg, hogy itt találkozunk majd), kiderült, nincs túl jó napja, az anyukája kórházban van, ráadásul egy kollégája meghalt rákban, holnap lesz a temetése. Ennek ellenére jót beszélgettünk, egy parkban nézett ki egy kávézót, de az csak 10-kor nyitott, így addig sétálni mentünk a környékre.

Reggeli napfényben

Lodz, Park Zródliska


A Tubajka kávézó (még zárva)


Sétaút a parkba

Egy nagyon érdekes helyen sétáltunk, Lodz egyik kevésbé ismert részén. A hely eredetileg egy gyár és a körülötte kiépült lakópark (szinte egy önálló város) volt, amelyet a 19. században hozott létre Karol Scheibler, Lodz leggazdagabb, német származású iparosa. Volt itt fonómalom, raktárak, iskola, kórházak, tűzoltóság és üzletek. A telep angol mintára épült, nem véletlenül emlékeztetett a Skóciában látott New Lanark településre, valamint Crespi d'Adda városára, amit néhány hónapja, milánói utam során láttam. A komplexum neve Ksiezy Mlyn, ami arra utal, hogy itt korábban egy malom állt. A telepet mára rekonstruálták, a házakat, gyárépületeket felújították, lakásokat, irodákat alakítottak ki bennük, a posztindusztriális terekben művészeti kiállításokat, fesztiválokat rendeznek.

Sétáltunk egy jót a macskaköves utcákon, a gyönyörű, vöröstéglás épületek között, közben megbeszéltük, mi történt velünk az elmúlt néhány hónapban. Az egykori gyárépületet belülről is megnéztük, bár a portás azt mondta, a lakók nem szeretik, ha turisták mászkálnak az épületben, de az előtérbe azért beengedett bennünket. Ezután visszamentünk a parkba, a Tubajka nevű vintage hangulatú kávézó közben kinyitott, egy limonádé mellett tovább beszélgettünk, aztán Ewa kikísért a buszállomásra.


A régi ipari vágány


Gyárépület, ma lakóház

Impozáns belső tér



Kis tó a házak között




Rebarbarás limonádé

Ewa-val


Lodz Fabryczna, autóbuszállomás

Régi és új találkozása

11.55-kor indultam tovább Torunba.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szendrő

 Szendrő 2009. október 25. Szendrő (szerbül Smederevo) egy kb. 62 ezer lakosú város, Belgrádról 48 km-re délkeletre a Duna jobb partján, a N...