Szendrő

 Szendrő

2009. október 25.

Szendrő (szerbül Smederevo) egy kb. 62 ezer lakosú város, Belgrádról 48 km-re délkeletre a Duna jobb partján, a Nagy-Morava torkolatánál fekszik. Szerb neve a délszláv Smeder személynévből származik, jelentése Smeder birtoka. 

A város helyén a rómaiak idején Vinceium nevű település állt. Háromszög alaprajzú híres várának, amely a Morava folyó mellékfolyója, a Jessova egykori torkolatánál állt, egykor 21 tornya volt. A hagyomány szerint Brankovics György szerb despota építtette 1433 körül, itt is halt meg 1457-ben. (A vesztes rigómezei csata után itt tartotta fogva Hunyadi János kormányzót, de mivel a magyar sereg ostrom alá vette a várat, szabadon engedte.) A vár falainál lelte halálát 1494-ben Kinizsi Pál hadvezér is. Szendrő várát elfoglalták a Habsburgok, majd a törökök és a szerbek. 1914-ben az Osztrák-Magyar Monarchia része lett, a várban hadifogolytábort működtettek, majd lőszerraktárat rendeztek be benne. 1941-ben egy lőszerrobbanás lerombolta az erőd egy részét, több ezren haltak meg, mert a vár közelében fekvő pályaudvaron éppen egy zsúfolt személyvonat állt. 

Szendrő ma Szerbia egyik nagy ipari városa, itt van az ország legnagyobb acélgyára.

Forrás: Szendrő (Szerbia) – Wikipédia

Zimony

 Zimony

2009. október 24 és 27.

Zimony (szerbül Zemun) Belgrád központjától 5 km-re északnyugatra, a Duna jobb partján, a Szerémségben fekszik, ma közigazgatásilag a szerb főváros része. Neve a délszláv zeml'ny (földből való vár) szóból ered.

A római korban katona település állt itt, Taurunum néven. A város felett állnak az egykori vár romjai. 1073-ban említik először Zemlen néven. Viharos történelme során elfoglalták a városon átvonuló keresztesek, a bizánciak, volt magyar kézen is, majd 1521-ben elfoglalta a török. A második világháború után megváltozott a város etnikai összetétele, a korábbi meghatározó magyar, német és horvát népességét elveszítette, ma már döntően szerbek lakják.

A városban hunyt el 1165-ben IV. István magyar király és 1456-ban Hunyadi János kormányzó.

Forrás: Zimony – Wikipédia

Belgrád

 Belgrád

2009. október 23-28.

Belgrád (eredeti magyar néven: Nándorfehérvár) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

A város a Száva és a Duna összefolyásánál, a Pannon-síkság és a Dinári hegység találkozásánál fekszik, Szerbia északi részének közepén, ahol a Kárpát-medence a Balkán-félszigettel találkozik. Belgrád történelmi magja (az egykori Nándorfehérvár) a Kalemegdan-hegyfokra épült a Száva folyó jobb partján. A második világháború után a város a Száva bal partján terjeszkedett és így magába olvasztotta Zimony városát. Belgrád ma Szerbia kereskedelmi, kulturális, gazdasági és tudományos központja, lakosainak száma 1,2 millió, ez az ország népességének 21%-a. 

Az i.e. 3. században a kelták éltek itt, majd Singidunum néven római kolóniává vált. 878-ban említik először Belgrád néven. A középkorban bizánci, frank, bolgár, magyar és szerb uralkodók birtokolták, amíg az oszmán törökök el nem foglalták. A várost és várát számos alkalommal ostromolták. 1456. július 4 és 22 között a nándorfehérvári csatában Szilágyi Mihály és Hunyadi János fontos győzelmet arattak II. Mehmed oszmán szultán ostromló hadserege fölött, több évtizedre visszavetve a török hatalom balkáni terjeszkedését.

Forrás: Belgrád – Wikipédia