Külföldi városok: Szendrő

Szendrő

2009. október 25.

Szendrő (szerbül Smederevo) egy kb. 62 ezer lakosú város, Belgrádról 48 km-re délkeletre a Duna jobb partján, a Nagy-Morava torkolatánál fekszik. Szerb neve a délszláv Smeder személynévből származik, jelentése Smeder birtoka.

A város helyén a rómaiak idején Vinceium nevű település állt. Háromszög alaprajzú híres várának, amely a Morava folyó mellékfolyója, a Jessova egykori torkolatánál állt, egykor 21 tornya volt. A hagyomány szerint Brankovics György szerb despota építtette 1433 körül, itt is halt meg 1457-ben. (A vesztes rigómezei csata után itt tartotta fogva Hunyadi János kormányzót, de mivel a magyar sereg ostrom alá vette a várat, szabadon engedte.) A vár falainál lelte halálát 1494-ben Kinizsi Pál hadvezér is. Szendrő várát elfoglalták a Habsburgok, majd a törökök és a szerbek. 1914-ben az Osztrák-Magyar Monarchia része lett, a várban hadifogolytábort működtettek, majd lőszerraktárat rendeztek be benne. 1941-ben egy lőszerrobbanás lerombolta az erőd egy részét, több ezren haltak meg, mert a vár közelében fekvő pályaudvaron éppen egy zsúfolt személyvonat állt.

Szendrő ma Szerbia egyik nagy ipari városa, itt van az ország legnagyobb acélgyára.

Miután leparkoltunk a központban, megnéztük a Karadordeva utcán a Kulturális központ modern épületét, aztán sétáltunk a főtéren.

Mozaik-katica

Kulturális központ

Timi, Hédi és Klári a központ előtt

Háttérben a Városi Bíróság épülete

Bíróság

Itt áll az 1854-ben épült, Szent György tiszteletére felszentelt szerb ortodox templom, amelyben éppen esküvőt tartottak, de azért mi is beosontunk. (Részletek és több kép itt.) Timi talált egy kis virágos csuklódíszt, amit aztán büszkén viselt.