Porec

 Porec

2018. július 28.

Porec az Isztriai-félsziget nyugati részen, az adriai tengerparton fekszik, kb. 16.000 lakosa van. A város magja egy a tengerbe benyúló kis félszigeten fekszik. 1935-ig vasút kötötte össze Trieszttel, most ennek a helyén egy hegyi kerékpáros túraútvonal található.

A város területe már a történelem előtti időkben is lakott volt, a bronzkorban már várak álltak az öböl körüli dombokon. A mai város területén az i.e. 6. században jött létre az első állandó halászfalu, ezt az illírek alapították. A rómaiak az i.e. 2. században elfoglalták az Isztria területét és a mai belváros helyén castrumot építettek. A település az 1. században városi rangot kapott, ekkor a Colonia Iulia Parentium nevet viselte. A várost kőfal vette körül, a félsziget csúcsán egy Neptunus- vagy Jupiter-templom állt. A 3. században keresztény közösség alakult, ők kezdtek szentélyeket építeni, majd az 5. században egy bazilika is épült. A város a 6. században a keleti gótok fennhatósága alá tartozott, majd a Bizánci Birodalom foglalta el. Ekkor építtette újjá a bazilikát Euphrasius püspök, a ravennai bazilika mintájára, aranyozott mozaikképekkel. Ezután szlávok, majd longobárdok, később frankok foglalták el a területet, majd 1267-től a város a Velencei Köztársaság része lett. A több mint 500 évig tartó velencei uralom alatt a város gazdaságilag és kulturálisan is fejlődött, a 14-15. században Porec a kereskedők és kézművesek városa volt, számos szép palota épült ebben az időben. A 16. században a háborúk és járványok következtében a város csaknem teljesen kihalt, (1630-ban csak alig 30-an éltek itt!), majd 1667-ben fellendülés kezdődött, amikor dalmáciai, montenegrói, albán és krétai menekülteket telepítettek ide. 1797-ben, a Velencei Köztársaság bukása után francia uralom következett, majd a Habsburg Birodalom része lett. A 20. század elején fellendült a turizmus, számos szálloda épült. A város 1920-tól 1943-ig olasz uralom alá tartozott, majd 45-ig német megszállás alá került, ekkor több szövetséges bombatámadás érte, amelyek során a középkori városmag súlyos károkat szenvedett, az épületek 70%-a megsemmisült. A 2. világháború után Jugoszlávia része lett, majd 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 

Fél 12-re érkeztünk Koperből Porec-be, szerencsére a buszmegálló csak néhány méterre volt a tengertől. Váltottunk kunát, vettünk képeslapot, hűtőmágnest, aztán sétáltunk az óvárosban. 

Megérkeztünk Porec-be

Siófok város parkja

Porec óvárosának térképe

Kikötő

A tengerparti sétány, háttérben az óváros

Városháza pálmákkal

Sirály a parkban

Velencei stílusú házak

Falmaradvány

Háttérben a harangtorony

Macskaköves utca az óvárosban

Ezután megnéztük Porec fő látnivalóját, megnéztük az Euphrasius-bazilikát, amely 1997 óta a világörökség része. Az aranymozaikokkal díszített bazilikából, a keresztelőkápolnából, átriumból és püspöki palotából álló műemlékegyüttes Velence és Ravenna után az Adria-térség harmadik legjelentősebb bizánci műemléke.

A bazilika az útikönyvek szerint ingyen látogatható, mi nem ezt tapasztaltuk. A belépődíjért cserébe viszont nem csak a bazilikát lehet megnézni, hanem egy jól felépített és kitáblázott útvonalon végig lehet járni az egész épületegyüttest. (Részletek és több kép itt.)

A Szent Euphrasius bazilika bejárata

A bejáratot díszítő mozaik

Az átrium részlete bizánci oszlopokkal

Keresztelőkápolna

Háttérben a feljárat a harangtoronyba

Kilátás a harangtoronyból

Timivel a harangtoronyban

Háztetők és a tenger

A püspöki palota

A Püspöki palota kertje

A kiállítás részlete

A harangtorony

A palota erkélyén

Mozaik

Itt fogunk fürödni!

Az ókori bazilika mozaikpadlója

A bazilika szentélye

Főhajó

A keresztelőkápolna és a torony az átriumból

A kilátóteraszról kiválasztottuk, hol fogunk beugrani a vízbe, megkerültük a templomot, aztán rögtön mögötte a sétányon lepakoltunk és már csobbantunk is a vízbe. Megkerültük a félszigetet, aztán átúsztunk egy kis lakatlan szigetre. Elég nagy volt a hajóforgalom, mindenütt jachtok, vízitaxik, a hullámok meg szemben jöttek, így elég sok időbe telt, de végül kimásztunk a sziklák között a szigetre. Napoztunk, hallgattuk a sirályokat, gyönyörködtünk a város látképében a tengerről, aztán visszaúsztunk, ez már gyorsabban ment.

Hangulatos utcák

Itt már látszik a tenger

Városfal

Leértünk a partra

Tengerpart

A part menti sétány

Timi a parton

A bazilika tornya a partról

Amikor kijöttünk a vízből, kiderült, hogy már háromnegyed hat (kettőkor mentünk be a vízbe!), így lekéstük a 17.05-ös buszt, amivel eredetileg haza akartunk menni. Koperben reggel azt mondták, ez az utolsó busz, de mi az állomáson láttunk egy 20.15-öst is kiírva, így reménykedtünk, hogy az tényleg jár. Mivel így volt még két óránk, sétálni indultunk a városba, már kicsit nyugtalanul, már azt is átgondoltuk, hol töltjük az éjszakát, ha mégsem tudunk visszamenni Szlovéniába.

Kristálytiszta!

A tenger

A part menti sétány - egyben strand

Városfal

Falmaradvány

Sikátor

A főtéren megnéztük a barokk székesegyházat, vagyis a Crkva Gospe od Andela-t. (Részletek és több kép itt.)

Crkva Gospe od Andela

A székesegyház főhomlokzata

Főhajó

Mivel délben csak egy kis zsemlét és ricottát ettünk, megéheztünk. A főtéren, közvetlenül a székesegyház  mellett találtunk egy éttermet. Gombakrémlevest, halat és pizzát ettünk, nagyon finom volt. 

Az étterem

Gombakrémleves

Grillezett hal mángoldos burgonyával

Gombás pizza

Porec óvárosának látképe az étteremben

Ennél az asztalnál ültünk

Német nyelvű menü

A főtér a székesegyházzal

A porec-i Szabadegyetem épülete

Balra a Városháza

Ezután sétáltunk a parton, csodáltuk (és fényképeztük) a naplementét a kikötő felett, végignéztük a sétány elárusító bódéinak kínálatát, Timi kapott egy karkötőt is. 

Szelfi a tengerrel

Naplemente az öböl felett

Kikötő

Bazársor a parti sétányon

Jachtok és vitorlások

Lemezek

Timi új karkötője

Visszasétáltunk a buszállomásra, megvettük a jegyet haza, mivel nem lehetett kártyával fizetni, megint váltottunk kunát. A busz kis késéssel érkezett, de nem állt be a helyére, még szerencse, hogy minden buszhoz odarohantunk megkérdezni, hová megy. Valószínűleg néhányan nem vették észre és ottmaradtak. Este 10-re értünk haza Koperbe.

Poreč – Wikipédia