2025. február 1., szombat

Csorbató

 Csorbató

2024. január 3. és 5.


Csorbató egy szállodákkal, sípályákkal rendelkező üdülőtelep a Magas-Tátrában, közvetlenül a Csorba-tó mellett, melyről a nevét kapta. Tengerszint feletti magassága 1350 méter, ezzel ez a legmagasabban fekvő tátrai üdülőhely.

A tó melletti telepet először 1644-ben említik először, 1848-ig a Szent-Iványi család birtoka volt. Az addig értéktelennek hitt terület a 19. század végére egyre inkább turisztikai központtá vált. Első épülete egy 1872-ben épült vadászlak volt. 1895-ben hivatalosan fürdőtelepüléssé nyilvánították, 1896-ra elkészült a fogaskerekű vasút, egyre több villa épült. 1935-ben, majd 1970-ben sívilágbajnokságot rendeztek itt, 1976-ban felépült a háromszög alakú Pátria Szálló.


Január 3.

15.50-kor érkeztünk meg vonattal Csorbatóra. 

Csorbató egy szállodákkal, sípályákkal (és mindössze 20 állandó lakossal) rendelkező üdülőtelep a Magas-Tátrában, közvetlenül a Csorba-tó mellett, melyről a nevét kapta. Tengerszint feletti magassága 1350 méter, ezzel ez a legmagasabban fekvő tátrai üdülőhely.

A tó melletti telepet először 1644-ben említik először, 1848-ig a Szent-Iványi család birtoka volt. (Érdekes, hogy 1860-ban le akarták engedni a tó vizét, szerencsére nem tették meg) )Az addig értéktelennek hitt terület a 19. század végére egyre inkább turisztikai központtá vált. Első épülete egy 1872-ben épült vadászlak volt. 1895-ben hivatalosan fürdőtelepüléssé nyilvánították, 1896-ra elkészült a fogaskerekű vasút, egyre több villa épült. 1935-ben, majd 1970-ben sívilágbajnokságot rendeztek itt, 1976-ban felépült a háromszög alakú Pátria Szálló.


Mivel már lassan sötétedett, csak egy gyors sétát terveztük a Csorba-tó körül (a tavat kötőjellel, a települést egy szóban kell írni). Végigsétáltunk a szállodák, éttermek között, amíg kiértünk a tóhoz vezető útra. Közvetlenül az úton átívelő híd előtt balra fordultunk, és egy erdei ösvényen kiértünk a Csorba-tó partjára. Itt megtaláltuk azt a szállodát, ahol néhány évtizeddel ezelőtt Hédiék a nászútjukat töltötték. (Ma Hotel Patria a neve.) Kicsit bementünk melegedni, az ajándékboltban vettem képeslapot és hűtőmágnest, aztán visszasétáltunk az állomásra. Bevásároltunk az állomás melletti boltban, aztán a 17.16-os vonattal elindultunk haza. Timi és Dani Ótátrafüreden csatlakoztak hozzánk, ők egész délután Tátralomnicon síeltek, nagyon élvezték.


Csorbató, vasútállomás


Éttermek és kávézók


Figurás pad



Híd az út felett


A tóhoz vezető ösvény a fák között






Ez már a tó!





Állatos pad


Hotel Patria



A híd a másik irányból






Az állomás épülete a város felől





Mindjárt indulunk




Január 5.

11.36-kor indultunk Csorbatóra, a napsütés és a tegnap esett hó miatt ezúttal még szebb volt az út az elektricskával. Mindenütt hóval borított fenyőerdők a hegyoldalban, gyönyörű, fából készült állomások és századfordulós villák szegélyezték az utat. Ahogy egyre közelebb értünk Csorbatóhoz, látszottak a 20 évvel ezelőtti szélvihar nyomai. 

2004. november 19-én óriási vihar tarolta le a Magas-Tátra déli lejtőjét. A 170-220 km/h-s széllökések pálcikaként döntötték ki az óriási fenyőfákat, és bár a vihar elvonult, újabb katasztrófa fenyegetett. A 3 millió kidőlt fát nem szállították el (részben a nehéz megközelíthetőség, részben a környezetvédők tiltakozása miatt), és a kidőlt fákban elszaporodott a szú, ami további 2 millió fát támadott meg. A gyönyörű, sűrű fenyőerdők eltűntek, a táj képe teljesen megváltozott, és már sohasem lesz olyan, mint egykor volt. Mi is láttuk a vonatból a hegyoldalakon magányosan árválkodó, megtépázott lombú fenyőket, amelyeknek megmaradt ágaikból világosan lehetett látni, melyik irányból érkezett azon a délutánon a vihar.


Háttérben a Tátra havas csúcsai

Itt a vonat

Timi és a Magas-Tátra

Hárman a vonaton






Csorbató egy szállodákkal, sípályákkal (és mindössze 20 állandó lakossal) rendelkező üdülőtelep a Magas-Tátrában, közvetlenül a Csorba-tó mellett, melyről a nevét kapta. Tengerszint feletti magassága 1350 méter, ezzel ez a legmagasabban fekvő tátrai üdülőhely.

A tó melletti telepet először 1644-ben említik először, 1848-ig a Szent-Iványi család birtoka volt. (Érdekes, hogy 1860-ban le akarták engedni a tó vizét, szerencsére nem tették meg) )Az addig értéktelennek hitt terület a 19. század végére egyre inkább turisztikai központtá vált. Első épülete egy 1872-ben épült vadászlak volt. 1895-ben hivatalosan fürdőtelepüléssé nyilvánították, 1896-ra elkészült a fogaskerekű vasút, egyre több villa épült. 1935-ben, majd 1970-ben sívilágbajnokságot rendeztek itt, 1976-ban felépült a háromszög alakú Pátria Szálló.


Miután 12.45-kor megérkeztünk, (és Timiék megvívtak néhány hógolyócsatát a frissen esett hóban), megkerestük, honnan indulnak a lovasszánok, és fel is ültünk rá. Az első este gyalog megtett úton ezúttal szánon suhantunk végig. Közben Györgyi felment a kilátóhoz és a síugrósáncokhoz fényképezni (tegnap már voltak ott Hédivel, de akkor szakadt a hó és nem láttak semmit), végül ott találkoztunk vele. 


Csorbató, vasútállomás

Timi és Dani hógolyózás közben



Lovas szán

Barátkozás a lóval

Timi és Dani a szánon

Hédivel a szánon, háttérben a híd



Háttérben a Hotel Patria







A kocsis által készített fotó rólunk


Kilátó





Háttérben a síugrósáncok




Hédi 

Danival és Timivel

Miután lefényképeztük a síugrósáncokat és a kilátót, elindultunk a tó körüli sétaúton. 
A Csorba-tó a Magas-Tátra második legnagyobb tava, tulajdonképpen egy 20 méter mély tengerszem, amely körül egy 2,2 km hosszú sétaút várt minket a behavazott erdőben. Minden irányból gyönyörű volt a tó (bár a vizet nem láttuk, mert hó borította), a napsütésben csak úgy ragyogott a tegnap esett hó, csodaszép volt a táj! Mire megkerültük a tavat, éppen lement a nap, így visszasétáltunk az állomásra.

Betlehem


Györgyi

Csorba-tó


Sétaút a tó körül










Timi és Dani, háttérben a Pátria szálló







Mellettünk a sífutó-pálya




















Hotel Solisko


Hóalagút


Timi és Dani hintáznak









Hotel Kempinski



Mire visszaértünk az állomásra, már majdnem teljesen lement a nap, átfáztunk és éhesek voltunk, így bementünk az U Lenky nevű étterembe. Itt is szupergyors volt a kiszolgálás (kicsit túl gyors is, a másodikat már akkor kihozták, amikor elkezdtük enni a levest). Fokhagymakrémlevest ettem és pecsenyét káposztás galuskával, nagyon finom volt. Még egy pohár vörösbort is ittunk.

Az étteremhez vezető út

U Lenky


Fokhagymakrémleves

Pecsenye káposztás galuskával



Miután jóllaktunk, átsétáltunk az állomásra, a hatórás vonattal visszaindultunk Poprádra. Sajnos, a tájból már nem sokat láttunk, így kicsit lassabban telt a több mint egyórás út. Fél nyolc előtt értünk Poprádra.

Hédi beszállás előtt


Forrás: Csorbató – Wikipédia

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szendrő

 Szendrő 2009. október 25. Szendrő (szerbül Smederevo) egy kb. 62 ezer lakosú város, Belgrádról 48 km-re délkeletre a Duna jobb partján, a N...