2026. március 31., kedd

Bilbao

 Bilbao

2026. április 10-11.


Bilbao egy kb. 350.000 fős város Észak-Spanyolországban. Baszkföld autonóm közösség legnépesebb és legjelentősebb városa, Vizcaya (Bizkaia) tartomány közigazgatási központja. A baszkok nemzeti fővárosuknak tekintik. Bilbao az Ibériai-félsziget északi részén fekszik, a Nervión folyó folyik rajta keresztül, a várostól északra található a Vizcayai-öböl.

A várost 1300. június 15-én alapította Don Diego López de Haro, Vizcaya grófja, de már ezelőtt is állt Bilbao mai helyén egy Bellum Vadum nevű római kori település. Sokan erre a névre vezetik vissza a város mai nevét is, de más teóriák szerint a baszk bi albo, vagyis két oldal szóra vezethető vissza.

A város első lakói kovácsok, földművesek és tengerészek voltak. (A vas és a tenger még ma is meghatározza a város gazdaságát.) 

1511-ben Bilbaó saját kereskedelmi bíróságot hozott létre, ezek a rendelkezések képezték az alapját az 1829-es első spanyol kereskedelmi törvénykönyvnek. 

A 18. században Bilbao gazdasága főként az amerikai spanyol gyarmatokkal folytatott intenzív kereskedelem révén virágzott.

A város környéke a 19-20. századi erős iparosodása folytán Spanyolország második legiparosodottabb régiójává vált.

A város legismertebb sportegyesülete az 1898-ban alapított Athletic Bilbao, amely az ország egyik legpatinásabb labdarugóklubja. 

A város szülötte Miguel de Unamuno spanyol író.


Az 1990-es években Bilbao, amely korábban a turistautaktól távol helyezkedett el, átfogó újratervezést végzett a belvárosában. Ennek során 1995-ig egy 28 km hosszú metróvonalat hoztak létre, amelynek állomásait szinte mind Sir Norman Foster tervezte.

Egy másik új építmény Santiago Calatrava építész Zubizuri hídja, amely egy felfújt vitorlára emlékeztet.

A turisztikai érdeklődés központja a világ legrégebbi függőkompján kívül, a Nervión folyó felett átívelő Puente de Vizcaya-n (más néven Puente Colgante, „Függőhíd”) a 1997-ig az amerikai építész, Frank O. Gehry tervei alapján épült Guggenheim Múzeum Bilbao. A látványos múzeumi épület titánból, üvegből és mészkőből készült, a 20. század avantgárd építészetének egyik legfontosabb példája világszerte. A múzeum így összhangban áll Bilbao gyakran arc nélküli, ipari jellegével, például úgy, hogy a szomszédos Puente La Salve-t a falai közé „fogja”. A gyűjtemény fő hangsúlya a modern és kortárs művészeten van, amelyet váltakozó kiállításokban mutatnak be. A múzeum előtt Jeff Koons műalkotása, a „Puppy” van kiállítva, amelyet virágokkal ültettek be, és amely eredetileg csak a megnyitás évében állt volna ott. A lakosság tiltakozása után azonban a Puppy a Guggenheim Múzeum előtt maradhatott, minden tavasszal újra virágokkal ültetik be, amelyeket folyamatosan cserélnek, amikor elhervadnak.

Turisztikailag ezeknek az új épületeknek az árnyékában található Bilbao élénk, szűk utcákkal jellemzett óvárosa, a Casco Viejo, a Siete Calles-szal (a hét utca) és a 14. századi középkori gótikus Santiago-katedrálissal, amely a 1949-ben létrehozott bilbaói római katolikus egyházmegye főtemploma. A belvárosban az építészetileg érdekes keveréke látható a régi és új épületeknek különböző stílusokban.

További múzeumok:


a Museo de Bellas Artes „Szépművészeti Múzeum“, Spanyolország egyik legfontosabb nyilvános művészeti múzeuma,

a Casco Viejo „Óváros“ területén található Museo Etnográfico Vasco „Baszk Múzeum“,

a Museo Marítimo Ría de Bilbao („Tengerészeti Múzeum“) kiállítással, szabadtéri területtel szárazdokkban, több kis hajóval és egy 30 tonnás daruval, valamint

a viszonylag fiatal Museo de la Industria „Ipari Múzeum“ Portugaletében.

Egy másik fontos nevezetesség a Begoña-bazilika (Basílica de Ntra. Sra. de Begoña).

A változatos városkép egyszerre tekinthető innovatívnak és rendezetlennek, minden esetben az eredmény egy látványos és élénk város. Ehhez elsősorban a központi városmaghoz közeli lejtőkön található számos park és zöldterület járul hozzá, amelyeket gyorsan gyalog is el lehet érni a központból, és amelyek páratlan kilátást nyújtanak a városra.

Carcassonne

Carcassonne

2026. április


Carcassonne egy kb. 46.000 fős város Franciaország déli részén, Languedoc-Roussillon régióban. Itt található Európa egyik legnagyobb középkori vára.

Az Aude folyó partján már időszámításunk előtt 600 évvel is éltek emberek, a folyópart bal oldalán magasodó hegyen a rómaiak is építettek erődöt. A birodalom bukása után először a vízigótok, majd a szaracénok foglalták el, majd 759-ben a Frank Birodalom szerezte meg. A 12. században a toulouse-i grófok hűbéreseinek kezére került, ők építették ki jelentős várrá az erődöt. A 13. század elején a mai Franciaország déli része nagyrészt csatlakozott a katár eretnekséghez, ezért a francia királyok bűntető hadjáratot indítottak ellenük. A keresztesek 1209-ben elfoglalták Carcassonne-t, a vár pedig királyi birtok lett. Szent Lajos és Merész Fülöp kezdte meg a vár erősítését, ekkor épültek ki a kettős falrendszer tornyai, lebontották a vár tövébe települt falut, a lakóit pedig a folyó túlsó partjára költöztették. Szép Fülöp idején a megrongált román templomot gótikus katedrálissá alakították. A 17. századra a vár állapota leromlott, a 19. század közepén határozat született a lebontásáról. Ekkor Prosper Mérimée országos akciót hirdetett a vár megmentésére, és egy helyi régész segítségével helyreállították Franciaország egyik legjelentősebb középkori várát.


Látnivalók


Carcassonne

Porte Naonnaise

Basilique St-Nazaire
  • A vár – valóban óriási, a kettős fal kerülete csaknem 3 kilométer, a külső 1672, a belső 1287 méter. A falakat csaknem ötven torony védelmezi, a külső falon 14, a belsőn 24 s ehhez járulnak még a Chateau Comtal, a legbelső, megerősített bárói palota tornyai. A falakon belül épségben maradt meg belső vár települése. Ma is laknak ezen a területen, noha a házak jó része ma a turisztikai funkciót tölt be, üzletek, emléktárgy-boltok, étkezők.
  • Porte Narbonnaise – a település főbejárata. A városkapuk közül a nyugati oldalon a Porte d’Aude csak keskeny, meredek lépcsőn megközelíthető gyalogos bejárat volt, könnyen védhető. A fő forgalom akkor is, ma is a keleti oldal Narbonne irányába nyíló hatalmas, megerősített kapuján bonyolódott le. Teraszos félkör alakú védmű, barbakán vigyázza a bejáratot, a belső falnál pedig két hatalmas erős torony. A két torony ma ideiglenes kiállítások céljaira szolgál.
  • Chateau Comtal – a váron belüli vár, a tornyokkal megerődített bárói kastély a római erődítés alapjaira épült a 12. században, ezt erődítették meg Szent Lajos mesterei, akik várárokkal vették körül és bejárata elé újabb barbakánt, félkör alakú védművet építettek. A vár meglehetősen üres, alsó részében kőtár van. A belső díszudvar, a Cour d’Honneur déli oldalán egymás felett látható a három szinten a román, a gótikus és a reneszánsz építkezés emléke. Sokkal szebb a délnyugati sarokban levő udvar, a Cour du midi, amely fölé egy szögletes torony, az erőteljes Tour de Guet magasodik. Ennek belsejében lépcső vezet fel az erődítések rendszerére. A nyugati falszakaszon a várkastélytól délre van egy másik torony, a Tour de la Justice, az egyik legrégebbi torony. A Porte d’Aude keskeny kapujánál, pedig a Tour de l’Inquisition melynek alsó szintjét börtönnek használták, de nem eretnekeket zártak oda, hanem egyházi személyeket.[2] Az eretnekek számára fenntartott börtön, a „fal”-nak nevezett különálló, elszigetelt épület a folyó és a városfal között állt.[2] A Tour de l’Éveque szögletes tornya összeköti a külső és a belső falrendszert, korábban ezen a területen kezdődtek a várostól délnyugati irányban kialakított egyházi birtokok.
  • Basilique St-Nazaire – a falakon belül a 11. században épült fel a román templom, amelyet 1096-ban II. Orbán pápa szentelt fel. Ebből ma csak a háromhajós első rész áll, a kereszthajó és a szentély már a gótika jegyében épült a 13-14. században. Ideiglenesen itt temették el a vár egykori parancsnokát, az albigensek elleni keresztes hadjárat egyik résztvevőjét Simon de Montfort-ot.
  • Musée des Beaux-Art – szépművészeti múzeum, ahol többek között RigaudCourbet és Jaques Gamelin festményei is megtalálhatók.

Forrás Carcassonne – Wikipédia

Albi

 Albi

2026. április 

Albi egy kb. 50.000 fős város Franciaország déli részén. A város neve örökre összeforrott a 12-13. század nagy vallási mozgalma a kathar eretnekség fogalmával, hiszen 1165-ben egy Albi melletti kis faluban Lombers-ben gyűltek össze először a mozgalom hívei. A katharok hite a bogumil eretnekségnek egy módosított formája, amely eredetileg a Balkánról került kereskedők útján erre e vidékre. Az albigensek kereszténynek vallották magukat, bibliaként János evangéliumát ismerték el, de elutasították a katolikus vallás szinte minden más hittételét. Ince pápa 1209 nyarán keresztes hadjáratot hirdetett ellenük, sorra foglalták el a városokat, végezték ki az elfogott albigenseket. A hadjárat 1244-ben ért véget, a katolikus egyház azonnal megkezdte a püspöki palota és a katedrális építését.



Látnivalók


Cathédrale Ste-Cécile

Palais de la Berbie
  • Cathédrale Ste-Cécile – a Tarn folyó déli partján emelkedik az ország egyik legkülönösebb katedrálisa. Tornya több mint 78 méter magas, a lapos tető körül kisebb tornyok magasodnak. Ellentétben a többi francia katedrálissal, teljes egészében téglából emelték. A támaszoszlopok félkörívesek, tetejük a tetőnél kis erőd, amelyek alatt a kisebb ablakok valósággal lőrések, az oldalhajók felett magasan kezdődő hatalmas ablakok is keskenyek. A hatalmas, négyszögletes torony is inkább donjonra emlékeztet. A templom építését 1282-ben kezdték meg, de a végleges felszentelésre csak 1480 áprilisában került sor, ekkor készült el teljesen a rendkívül gazdag belső. A főbejárat a templom jobb oldalán nyílik, 1520 táján készült el. A kőből épült bejárati csarnok gazdagon díszített, a késői gótika jegyében született, 51 lépcső vezet fel hozzá. Az egyetlen hajó belseje a szentéllyel együtt mintegy 100 méter hosszú, szélessége is, magassága is 30 méter. A belső támoszlopok között alakították ki a kápolnákat, a falak szinte minden négyzetcentiméterét festmények borítják. A templom szentélye, amely a hajó mintegy felét foglalja el minden oldalról csipkefinom, magas kőkerítéssel van elkülönítve. Az épület belsejét számos szobor díszíti, annak ellenére, hogy számos pusztult el a francia forradalom idején, a feljegyzések szerint kilencvennél több alak díszítette csak a szentélyt.
  • Palais de la Berbie – a különös alakú, megerődített, de többször is bővített és átalakított palota a város püspökének a székhelye volt. Ma a Musée Toulouse-Lautrec van falai között. Építése megelőzte a katedrálisét, 1265-ben kezdték meg, erős falakkal, vártornyokkal erődítették. Két évszázaddal később már a tornyok egy részét lebontották, átalakították, a palotához új szárnyat építettek. 1922-ben nyitották meg benne a múzeumot. A századvég különös sorsú és életművű nagy festője, Henri Toulouse-Lautrec egy helyi arisztokrata család gyermeke volt. A városban érte gyermekkorában az a baleset, aminek következtében lábai sosem fejlődtek együtt testével, torz maradt. A múzeum a püspöki palotában a legnagyobb gyűjtemény műveiből, tucatnyi teremben mutatja be festményeit, rajzait, plakátjait, kora gyermekkorától haláláig. A kiállításon néhány más műalkotás és régészeti lelet is helyet kapott, legnevezetesebb közülük a Vénus du Courbet, a régészek szerint 20000 éves kis szobor.
  • Église St-Salvy – román templom, amelyet gótikus elemekkel egészítettek ki.

Forrás: Albi (Franciaország) – Wikipédia

Bordeaux

Bordeaux

2026. április 7-10.


Bordeaux egy 268.000 fős város Délnyugat-Franciaországban, a Garonne folyó mentén. Ez a Bordeaux-i borvidék központja, Franciaország kulturális és történelmi városa, fontos egyetemi város, Le port de la Lune nevű városrésze 2007 óta az UNESCO világörökség része.

A várost a kelták alapították az i.e. 3. században, ókori latin neve Burdigala volt. Később a Római Birodalom része lett, i.e. 2. században Aquitania provincia székhelye. A 4. század elején már püspöki székhely. 413-ban a nyugati gótok, majd 507-ben a frankok foglalták el. 732-ben Andalúzia mór kormányzója átkelt a Pireneusokon és feldúlta Baszkföldet, Bordeaux-t is elfoglalta és kifosztotta. A 12-től a 15. századig az angol királyok birtoka volt, egyetemét 1441-ben alapították. 1453-ban francia kézre került, a 16-17. században a francia humanizmus egyik központja volt. A francia forradalom alatt a város a girondisták fő fészke volt, a császárság idején a royalista párt híve lett. 1871-ben itt ült össze az újonnan választott francia Nemzetgyűlés. Az 1. és a 2. világháború idején Bordeaux volt a francia kormány ideiglenes székhelye, a második világháború idején a francia ellenállás egyik fészke volt, ennek ellenére nagyobb rombolás nélkül vészelte át a háborút.


A Szent Mihály-torony Dél-Franciaország legmagasabb építménye: 109 méterig szökkennek fel falai, gótikus kőcsipkéi, 5 méteres kereszt van a tetején. A cours Victor Hugo elején áll az 1755-ben épült Burgundiai-kapu. A Szent Kereszt-templom kapuzatának primitív szobrászi dísze önmagában is megragadó.

A Szent András-katedrálist még román stílusban kezdték építeni, később az észak-franciaországi gótika jegyében folytatták. Külön áll a katedrális harangtornya: tour Pey-Berlandnak hívják, az érsek neve után, aki 1440 és 1446 között emeltette.



Forrás: Bordeaux – Wikipédia

Toulouse

Toulouse

2026. április 4-7.


Toulouse egy kb. 510.000 fős nagyváros Dél-Franciaországban, a Garonne folyó partján. Ez az ország negyedik legnépesebb városa, beceneve ville rose, vagyis rózsaszín város.

Egy ősi, ibérek és ligurok lakta kelta településből fejlődött ki, a vaskori neve Bazacle volt, ami a gázló jelentésű latin vadaculum kifejezésből származik és arra utal, hogy mindig fontos folyami átkelőhely volt. A rómaiak i.e. 106-ban elfoglalták, Tolosa néven katonavárossá majd tartományi székvárossá fejlődött. 419-ben a vízigótok átkeltek a Pireneusokon, Bordeaux-val együtt elfoglalták Toulouse-t és királyságuk fővárosává tették. 508-ban a város a frankok kezére került, 778-tól 1271-ig önálló grófság, majd hercegség volt. 

1215-ben Szent Domonkos Toulouse-ban alapította meg a később róla elnevezett dominikánus rendet a kathar eretnekség elleni küzdelemre. 

Az 1681-ben átadott Canal du Midi csatorna felélénkítette a város kereskedelmét, a város a régió legjelentősebb vásárvárosává, a 18. századra pedig Nyugat-Európa egyik legnagyobb malomvárosává vált.

Az ipari forradalom elkerülte Toulouse-t, ezért a 18. és a 19. században a város jelentősége csökkent. A 20. században ide helyezték át a hadifelszerelések gyártását és a repülőipart, amitől a város ismét életre kelt. A város lélekszáma 1960 és 2000 között 50%-kal nőtt. Jelenleg a repülőgép- és űripar adja a város gazdaságának gerincét, itt van a Francia Űrkutatási Központ műszaki központja. 1229-ben alapított egyeteme az egyik legrégebbi Európában, 97.000 hallgatójával ez a harmadik legnagyobb francia egyetem.


Itt ágazik ki a Garonne-ból a folyót a Földközi-tengerrel összekötő Canal du Midi csatorna, valamint a nehezen hajózható Garonne-nal párhuzamosan épített, az Atlanti-ócean felé kapcsolatot teremtő Canal Latéral.

Kulturális élete

A Saint Sernin-bazilika

Toulouse-ban 1229-ben alapított patinás egyetem működik, és híres a szépművészeti múzeuma is. A városban sok templom található, ezek közül különösen figyelemre méltó az 1000-es években alapított Saint Sernin-bazilika. Az 1700-as évekből fennmaradt városházán (Le Capitole) színházi előadások is zajlanak. A pezsgő zenei életet mutatja, hogy sok népszerű együttes ebből a városból indult útjára, például a fiatal zenerajongók között sikeres Zebda is.

Théâtre du Capitole az opera és a balett otthona. Az Orchestre National du Capitole az Halle aux Grains-ben játszik. Az Académie des Jeux Floraux, a Francia Akadémia Dél-Franciaország okcitán nyelvet beszélő régiói számára kialakított megfelelőjének székhelye. Ezzel Toulouse az okszitán kultúra nem hivatalos fővárosa. A hagyományos okszitán kereszt Toulouse város és a 2016-ban kialakított Okcitánia régió szimbóluma is.

Építészete, jellegzetes épületei

A városközpont arculatát meghatározó vöröstéglás épületei miatt a „vörös városnak” nevezik. A középkorban a kékfestéshez használt festék kereskedelméből meggazdagodott polgárok a városközpontban reneszánsz palotákat emeltek.


Forrás: Toulouse – Wikipédia


Borgo Maggiore

Borgo Maggiore 2016. július 20. Megérkeztünk Borgo Maggiore-ba Itt a buszunk Forrás: