Bilbao
2026. április 10-11.
Bilbao egy kb. 350.000 fős város Észak-Spanyolországban. Baszkföld autonóm közösség legnépesebb és legjelentősebb városa, Vizcaya (Bizkaia) tartomány közigazgatási központja. A baszkok nemzeti fővárosuknak tekintik. Bilbao az Ibériai-félsziget északi részén fekszik, a Nervión folyó folyik rajta keresztül, a várostól északra található a Vizcayai-öböl.
A várost 1300. június 15-én alapította Don Diego López de Haro, Vizcaya grófja, de már ezelőtt is állt Bilbao mai helyén egy Bellum Vadum nevű római kori település. Sokan erre a névre vezetik vissza a város mai nevét is, de más teóriák szerint a baszk bi albo, vagyis két oldal szóra vezethető vissza.
A város első lakói kovácsok, földművesek és tengerészek voltak. (A vas és a tenger még ma is meghatározza a város gazdaságát.)
1511-ben Bilbaó saját kereskedelmi bíróságot hozott létre, ezek a rendelkezések képezték az alapját az 1829-es első spanyol kereskedelmi törvénykönyvnek.
A 18. században Bilbao gazdasága főként az amerikai spanyol gyarmatokkal folytatott intenzív kereskedelem révén virágzott.
A város környéke a 19-20. századi erős iparosodása folytán Spanyolország második legiparosodottabb régiójává vált.
A város legismertebb sportegyesülete az 1898-ban alapított Athletic Bilbao, amely az ország egyik legpatinásabb labdarugóklubja.
A város szülötte Miguel de Unamuno spanyol író.
Az 1990-es években Bilbao, amely korábban a turistautaktól távol helyezkedett el, átfogó újratervezést végzett a belvárosában. Ennek során 1995-ig egy 28 km hosszú metróvonalat hoztak létre, amelynek állomásait szinte mind Sir Norman Foster tervezte.
Egy másik új építmény Santiago Calatrava építész Zubizuri hídja, amely egy felfújt vitorlára emlékeztet.
A turisztikai érdeklődés központja a világ legrégebbi függőkompján kívül, a Nervión folyó felett átívelő Puente de Vizcaya-n (más néven Puente Colgante, „Függőhíd”) a 1997-ig az amerikai építész, Frank O. Gehry tervei alapján épült Guggenheim Múzeum Bilbao. A látványos múzeumi épület titánból, üvegből és mészkőből készült, a 20. század avantgárd építészetének egyik legfontosabb példája világszerte. A múzeum így összhangban áll Bilbao gyakran arc nélküli, ipari jellegével, például úgy, hogy a szomszédos Puente La Salve-t a falai közé „fogja”. A gyűjtemény fő hangsúlya a modern és kortárs művészeten van, amelyet váltakozó kiállításokban mutatnak be. A múzeum előtt Jeff Koons műalkotása, a „Puppy” van kiállítva, amelyet virágokkal ültettek be, és amely eredetileg csak a megnyitás évében állt volna ott. A lakosság tiltakozása után azonban a Puppy a Guggenheim Múzeum előtt maradhatott, minden tavasszal újra virágokkal ültetik be, amelyeket folyamatosan cserélnek, amikor elhervadnak.
Turisztikailag ezeknek az új épületeknek az árnyékában található Bilbao élénk, szűk utcákkal jellemzett óvárosa, a Casco Viejo, a Siete Calles-szal (a hét utca) és a 14. századi középkori gótikus Santiago-katedrálissal, amely a 1949-ben létrehozott bilbaói római katolikus egyházmegye főtemploma. A belvárosban az építészetileg érdekes keveréke látható a régi és új épületeknek különböző stílusokban.
További múzeumok:
a Museo de Bellas Artes „Szépművészeti Múzeum“, Spanyolország egyik legfontosabb nyilvános művészeti múzeuma,
a Casco Viejo „Óváros“ területén található Museo Etnográfico Vasco „Baszk Múzeum“,
a Museo Marítimo Ría de Bilbao („Tengerészeti Múzeum“) kiállítással, szabadtéri területtel szárazdokkban, több kis hajóval és egy 30 tonnás daruval, valamint
a viszonylag fiatal Museo de la Industria „Ipari Múzeum“ Portugaletében.
Egy másik fontos nevezetesség a Begoña-bazilika (Basílica de Ntra. Sra. de Begoña).
A változatos városkép egyszerre tekinthető innovatívnak és rendezetlennek, minden esetben az eredmény egy látványos és élénk város. Ehhez elsősorban a központi városmaghoz közeli lejtőkön található számos park és zöldterület járul hozzá, amelyeket gyorsan gyalog is el lehet érni a központból, és amelyek páratlan kilátást nyújtanak a városra.
