Külföldi városok: Stuttgart

Stuttgart

2024. július 10.

Stuttgart egy kb. 630.000 lakosú város, Baden-Württemberg tartomány fővárosa, Németország hatodik legnagyobb, és egyben egyik legsűrűbben lakott városa. Neve a Stutengarten szóból ered, nem véletlenül látható egy ló a város címerében. A Neckar völgyében fekszik, legalacsonyabb és legmagasabb pontja közötti különbség majdnem 350 méter.

A várost a 10. században alapította egy sváb herceg, de már i.e. 7. évezredben fontos mezőgazdasági terület volt, a Római Birodalom idején pedig erődöt építettek ide. A második világháború idején súlyos károkat szenvedett, ma fontos gazdasági és ipari központ, számos nagyvállalat (a Mercedes, a Porsche és a Bosch) székhelye. Itt született a filozófus Hegel és az író Wilhelm Hauff is, akinek a könyvét megvettem Gutach-ban.

Néhány perccel dél előtt érkeztünk Stuttgartba, és mivel olyan jegyet vettünk reggel, ami a városi közlekedésre is érvényes volt, ezért S-Bahn-nal mentünk a Stadtmitte megállóig.

Követjük a vonalat!

A feldúlt állomás

Az állomás egyik bejárata

Negyed egykor értünk a városközpontba, sajnos ez itt nem óvárost jelentett, hanem modern épületeket.

Először megnéztük az Evangélikus templomot. (Részletek és több kép itt.)

Evangelische Stiftskirche

Foci még itt is!

Templombelső

Ulrich és Ágnes síremléke

Az "ősök galériája"

Szószék

Oltár

A templom délkeletről

Miután megnéztük a templomot, bementünk a közeli vásárcsarnokba, vagyis Markthalle-ba, amely 1914-ben épült, szecessziós stílusban.

A Markthalle bejárata

A vásárcsarnok épülete délről

A vásárcsarnok a Karsplatz felől

Ezután megérkeztünk a Karlsplatzra, amelyet a Foci EB miatt most szurkolói zónává alakítottak, így elég nehéz volt meglátni a sok műanyag és színes plakát mögött meglátni a történelmi jelentőségű épületeket. A tér legfontosabb épülete természetesen az Altes Schloss, előtte áll egy óriási kocka alakú kövekből álló emlékmű, amely 2004-ben állítottak fel és Claus von Stauffenberg gróf Hitler elleni 1944. július 20-i merélnyletkísérletére emlékeztet. A tér közepén I. Vilmos, porosz király és német császár 1898-ban felállított lovas szobra áll.

Altes Schloss

Az északkelti torony

Stauffenberg-emlékmű

Szobor és szurkolói zóna

I. Vilmos emlékműve

Színpad

A tér keleti része

A Karlsplatz-ot egy forgalmas, többsávos út választja el a Schlossplatz-tól, amelynek névadója, a Neues Schloss (vagyis Új kastély). A három szárnyból álló barokk kastély építése 1746-ban kezdődött és 1807-ben ért véget. Egykor ez volt a württembergi hercegek és királyok rezidenciája, ma pedig a Pénzügyminisztérium és a Gazdasági Minisztérium működik benne. Sajnos, az épületből nem sokat láttam, egyrészt az egyre erősebb eső miatt, másrészt pedig az előtte lévő, gondolom nagyon impozáns tér teljesen le volt zárva, ez is szurkolói zónává alakult, bár egyetlen szurkoló sem volt a területen.

Neues Schloss

Miután csináltam néhány képet a Neues Schloss-ról, visszamentem az út túloldalára, megnéztem az Alte Kanzlei sarkánál álló (sőt, azzal egybeépített) Merkur-oszlopot, (amely 1598-ban épült, eredetileg víztorony volt, 20 méter magas és egy Merkur-szobor áll a tetején) és közelebbről is felfedeztem az Altes Schloss-t. (Részletek és több fotó itt.)

Balra a templom, jobbra a Merkúr-oszlop

Merkúr-oszlop

Altes Schloss

Az Altes Schloss északkeletről, balra a múzeum bejárata

A Schlossplatz felőli bejárat

Az árkádos belső udvar

Eberhard szobra

Szelfi Eberhard szobrával

Miután megnéztük a várat, elindultunk vissza a metrómegállóhoz. Először a Schillerplatz-on mentünk keresztül, melynek északkeleti sarkán az Alte Kanzlei áll, amely egykor a hercegi közigazgatást szolgálta, ma pedig elegáns étterem működik benne. A tér közepén természetesen Schiller szobra áll, amelyet 1839-ben állítottak fel, és amely az első nagy költőemlékmű volt Németországban. A költő háta mögött a Prinzenbau, a württembergi hercegek egykori városi kastélya, amely 1607-ben épült reneszánsz stílusban, de a 17. század végén klasszicista stílusban átépítették. Ma az Igazságügyi Minisztérium működik be. A tér délnyugati oldalán, közvetlenül a templom mellett áll a Fruchtkasten későgót kőépülete, amely Stuttgart egyik legrégebbi megmaradt épülete. A házat először 1393-ban említik, mint présház, majd később gabonatárolóként használták. 1596-ban, a tér kiépítésekor, reneszánsz homlokzatot kapott. Ma a "Muzsika háza", a múzeum hangszergyűjteményének és zenei eseményeknek, koncerteknek ad otthont.

Alte Kanzlei

Schillerplatz, balra a Stiftskirche, mellette a Fruchtkasten

Prinzenbau

Fruchtkasten

Schillerplatz, középen áll Schiller szobra

Fél kettőkor elegünk lett az esőből és meg is éheztünk, ezért megkerestük a Five Guys nevű hamburgerezőt, ahol megebédeltünk és kicsit megszárítkoztunk.