2024. november 27., szerda

Namur 2

 Namur

Belgium

2024. április 5. 

2024 tavaszán jártam Belgiumban, akkor látogattam meg másodszor Namur városát.

18.48-kor értem vonattal Namur-be, bár már késő volt, de gyönyörű napfényben fürdött a város.  Most sokkal jobban tetszett, mint 7 éve, pedig most sem volt sokkal több időm, mint akkor, de most volt egy konkrét tervem, a harangtornyot akartam megnézni, amiről a legutóbbi látogatásom alkalmával még nem tudtam, hogy a világörökség része. 

Namur a Sambre folyó partján fekszik kb. 115.000 lakosa van, az azonos nevű tartomány székhelye. Már a kelta időkben fontos kereskedelmi központ volt, majd a Merovingok egy várat emeltek a folyó mellett. Később a Flamand Grófság része lett, tartozott Burgundiához, Spanyol-Németalföldhöz (ekkor megerősítették a várat), majd francia és holland uralom alá került. Mint a környék többi városa, Namur is 1830 óta Belgium része. Mindkét háborúban jelentős károkat szenvedett, ma fontos ipari és kereskedelmi központ.

Az állomásról dél felé, a központba indultam, átvágtam a Galerie Werenne art deco mennyezete alatt, aztán végigmentem a Rue St. Joseph-en és megnéztem az Eglise Saint Joseph különleges, vörös színű barokk homlokzatát. A templomot a karmeliták építették 1655-ben, a kolostoruk építését követően. Ezután továbbmentem a Rue de l'Ange-on, egészen az 1781-ben létrehozott Zöldségbpiacra, majd megnéztem az ott álló, 13. századi Keresztelő Szent János templomot. 

Namur


Galerie Werenne


Passage Werenne


Rue St. Joseph




Église St. Joseph



Rue de Fer


Rue de l'Ange




Église Saint-Jean Baptiste

Marché aux legumes, a Zöldségpiac



Église Saint-Jean de Baptiste


Sikátor


Rue de l''Ange

Végre megtaláltam a Beffroi-t, vagyis a harangtornyot, ami miatt most újra eljöttem Namur-be.  Teljesen el van dugva a tőzsde épülete mögé, alig látszik ki a tornya, nem csoda, hogy 7 éve nem láttam meg, (igaz, akkor nem is kerestem). A torony 1388-ban épült a városfal részeként, 1746 óta pedig a város harangtornyaként funkcionál, 1999 óta szerepel a világörökségi listán. (Részletek és több kép itt.


A tőzsde épülete


A torony teteje az átjáró fölött


Szobor a tőzsde épülete előtt


Harangtorony


A torony a lemenő nap fényében



Virágok a falon


Az átjáró, mögötte a Place d'Armes


Szelfi a toronnyal


A harangtorony, előtte a tőzsde

Ezután még kimentem a Sambre folyó partjára, lefényképeztem a túloldali citadellát, aztán az 1825-ben épült színházat, amelyet 1863-ban, egy tűzvész után újjáépítettek. Innen nem messze áll az Hotel de Ville, vagyis Namur városházája, amelyet 1878-ban építtetett a dúsgazdag Frans Kegeljan, majd 1919-ben eladta a házát a városi tanácsnak.


Turisztikai iroda a folyóparton



A Sambre folyó a citadellával


Sambre


Quai des Joghiers


Szelfi a citadellával


Rue de Pont, háttérben a tőzsde


Pont du Musée



Place du Théátre


A namur-i színház


Hotel de Ville, a Városháza

Namur, vasútállomás

Egy boltban bevásároltam, majd visszamentem az állomásra és a 20.10-es IC-vel hazamentem a szállásomra, Charleroi-ba.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szendrő

 Szendrő 2009. október 25. Szendrő (szerbül Smederevo) egy kb. 62 ezer lakosú város, Belgrádról 48 km-re délkeletre a Duna jobb partján, a N...