2025. január 19., vasárnap

Koper

 Koper

2024. július 26.

Koper a szlovén Adria legnagyobb városa, legfontosabb kikötője, a régió gazdasági központja. A város változatos történelme az illír törzsekkel kezdődött, majd a görögök alapítottak kolóniát Aegida néven. Később a rómaiak ütöttek tábort a mai óváros területén (ami akkor még sziget volt!), ők nevezték el Caprea-nak, vagyis kecskék szigetének. Ezután a bizánci uralom következett, (ők Justinopolisnak hívták a várost), majd a középkorban longobárdok és frankok uralták a környéket. A 13. század második felétől aztán a Velencei Köztársaság időszaka következett, több mint 500 évig ők uralták a várost, akinek az Isztria feje, vagyis Capodistria nevet adták. Ez volt Koper fénykora, ekkor épültek a városképet ma is meghatározó paloták, templomok, díszkutak. A 18. században aztán fokozatosan csökkent a szerepe (amelyet a szomszédos kikötőváros, Trieszt vett át), végül a Habsburg birodalomhoz csatolták. Az első világháború után az egész Isztria Koperrel együtt Olaszországhoz került, majd 1945-ben Jugoszlávia része lett. 1991 óta a független Szlovénia része, de itt él az ország legnagyobb olasz kisebbsége.

Először egy modernebb városrészen keresztül vezetett a út, kereszteztük a Badasevica folyó betonnal kiöntött szabályos medrét, aztán az egyetlen megmaradt városkapun át léptünk be az óvárosba. Az 1516-ban épült Muda-kaput a város jelképe, a sugárzó nap díszíti. Az óváros egyébként eredetileg egy szigetre épült, amelyet csak a 19. században kötöttek össze a szárazfölddel.

A kapu mögötti kis téren állt a Fontana de Ponte, egy velencei formájú kút, amely a Rialto-híd mintájára készült. Ezután a szűk, macskaköves, középkori házakkal szegélyezett Zupanciceva utcán elindultunk a városközpont (és a tenger felé). Az eső elől behúzódtunk egy kapualjba, egy gyönyörű belső udvar, régi házak, sok növény, nagyon szép volt. 

Timi a hídon, esernyővel

Badasevica

Leanderek

Az óváros bejárata, a Muda kapu

Presernov trg

A kapu tér felőli oldala


Fontana de Ponte

Kétnyelvű utcatábla

Zupanciceva ulica


Egy koperi ház udvara

Salon Silva

Hlavatiyev park

Gyorsan elállt az eső, mire kiértünk a kikötőbe, már sütött a nap. Csináltunk jó néhány képet, aztán irány a strand! Apró, de nagyon klassz, öltözőkkel, büfékkel, lépcsővel a tengerbe – és mindez teljesen ingyen. A kilátás nem túl szép, hiszen közel a kereskedelmi kikötő, mindenütt daruk és tartályok, de a víz csodálatos, finoman hullámzott, kristálytiszta, zöld színű, nem is vészesen sós. 6-ig ringatóztunk a hullámokon, aztán napoztunk egy kicsit. Felöltöztünk, aztán megnéztük az óvárost. 

A kikötő 

Már nem kell az ernyő

Yachtok és vitorlások

Végre süt a nap!

Szobrok a parkban

A koperi strand

A háttérben a kereskedelmi kikötő 

A strand bejárata

Daruk mindenütt

Először végigsétáltunk a beszédes nevű Belveder-en, majd a Kidriceva utcán, (mindkettőt gyönyörű, velencei stílusú paloták szegélyezték), végül megérkeztünk a tágas, nagy kockakövekkel burkolt, szintén velencei hangulatú Titov trg-ra, vagyis  a Tito-térre. Egész Szlovéniában már csak ez a tér viseli a volt jugoszláv - egyébként szlovén származású - vezér nevét. 

A tér déli oldalán áll a nemrég felújított egykori Prétori Palota, amelyet az 1200-as évek közepén velencei gótikus stílusban építettek, majd a reneszánsz korban kibővítették, átépítették. Homlokzatát számos címer, a várost kormányzó kapitányok mellszobrai, emléktáblái díszítik. Az évszázadok során innen irányították a város életét, itt ülésezett a nagy tanács. Ma itt van az idegenforgalmi iroda és kiállításokat is rendeznek a földszinten (még egy régi patikát is berendeztek).

Szemben vele, az északi oldalon áll a 15. században épült Loggia, velencei gótikus stílusban épült, ez az Isztria legszebb ilyen típusú épülete. Árkádjai alatt egy kávéház, amely már a 19. század óta működik ezen a helyen.  

Palota a Belveder-en

Velencei oroszlán a  Totto ex Gavardo palota bejárata fölött

A Belgramoni-Tacco palota

Díszes kopogtató

Az utca végén a Titov trg

Prétori palota

Loggia

Az egyetem épülete

A tér keleti oldalán áll a 12. századi alapokra épült Nagyboldogasszony székesegyház, Szlovénia legnagyobb katedrálisa. A templom mellett áll az 54 méter magas harangtorony és a tér északi részén a Keresztelő Szent János keresztelőkápolna, vagyis a Rotunda. (Részletek és több kép itt.)

Természetesen megnéztük a templomot, felmásztunk a harangtorony tetejére, 204 lépcsőfokot kellett legyűrnünk, de a kilátás miatt megérte! 

Nagyboldogasszony székesegyház a harangtoronnyal

A templom keletről

A székesegyház főhajója

Rotunda

A kápolna főbejárata

Indulunk a toronyba

Harangok felülről

Kilátás a toronyból


Koperi háztetők

A Prétori palota

A kereskedelmi kikötő

Miután lejöttünk a harangtoronyból, sétáltunk a Brolo parkban, amely Koper egyik legfontosabb tere, korábban vásárokat tartottak itt, a téren összegyűjtött esővizet pedig egy tározóba vezették. A város nemesi családjai építettek palotákat a téren, pl. a Vissich-Nardi palotát, amely a 17. század végén épült, ma pedig a város közigazgatásának központja található itt.

 az óváros szélén a St. Ana templomot is, ahová a „szolgálati bejáraton” át mentünk be, addig kerestük ugyanis a főbejáratot, amíg egy hátsó bejárathoz tévedtünk, és egy nő bevitt bennünket a kerengőn, és azon a szobán keresztül, ahol a papok éppen öltözködtek és készültek a misére. 


Brolo tér

A Vissich-Nardi palota

Innen a lejtős Cankarjeva utcán sétáltunk tovább, ezt is gyönyörű paloták szegélyezték, pl. az utca elején a 15. századi Casa De Rin, amelynek élénkpiros színe és díszes ablakai Velencét idézik.
Mellette áll a Corner palota, amely eredetileg gótikus stílusban épült a 15. században, majd a 17. században barokk stílusban átalakították. Ma az egyetem pedagógiai kara működik itt. 
Az utca déli oldalán a gimnázium sárga épületét láthatjuk, egy körforgalom után pedig az állítólag Vicenzából származó Dell Bello család palotáját.
Casa De Rin

Corner palota

Gimnázium

Del Bello palota

A Cankarjeva utca színes házai

Belső udvar

Felnőttképzési iskola


Ezután megérkeztünk az 1513-ban épült Szent Anna templomhoz, ahová a „szolgálati bejáraton” át mentünk be, addig kerestük ugyanis a főbejáratot, amíg egy hátsó bejárathoz tévedtünk, és egy nő bevitt bennünket a kolostor kerengőjén, és a sekrestyén keresztül, ahol a papok éppen öltözködtek és készültek a misére. (Részletek és több kép a templomról és a kolostorról itt.)

A templom főbejárata

Templombelső

A kolostor udvara

A kolostor kerengője

Ezután visszasétáltunk a főtérre, vásároltunk a sétálóutcán, hogy visszatértünk a Presernov trg-ra, megcsodáltuk a szökőkutat és a tér keleti oldalán álló kis San Basso kápolnát, amely a 16. században épült gótikus stílusban, de a 18. században barokk stílusban átalakították. (Itt működött a város első kórháza, ma a macedón ortodox egyház használja.)

Virágos terasz

Titov trg, háttérben a Préposti palota

Sétálóutca

Felöltöztetett szemetes

Palazzo Barbabianca

Sikátor


Presernov trg

Chiesa di San Basso

A Muda-kapun keresztül elhagytuk a teret és ezzel az óvárost és elindultunk hazafelé. Útközben megnéztük a városi stadiont, az 1948-ban épült Bonifika stadiont, majd elmentünk a buszállomásra, de hiába, mert semmi nem volt kiírva, az információ pedig már zárva volt. Hazafelé az utcánkban lévő kebabosnál megvacsoráztunk, fél 10-kor hajat mostunk és alvás.


A Bonifika stadion főbejárata

A stadion játéktere

Szökőkút a körforgalomban

Mozdony a vasútállomás előtt

Kedvenc kebabosunk

A szállodánk este





Forrás: Koper, a szlovén Isztria legnagyobb városának látnivalói » KirándulásTippek

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szendrő

 Szendrő 2009. október 25. Szendrő (szerbül Smederevo) egy kb. 62 ezer lakosú város, Belgrádról 48 km-re délkeletre a Duna jobb partján, a N...