Bergen
2026. július 27-29.
Bergen második legnagyobb városa, kb. 300.000 fő lakja, Norvégia délnyugati partján fekszik, az ország világhírű fjordjainak kapujaként is említik. Bergenben van Norvégia legnagyobb és egyben Európa egyik legnagyobb személykikötője. Bergennek enyhe és nedves tengerparti klímája van, az országban itt a legmagasabb az átlaghőmérséklet, de évente átlagosan 213 nap esik csapadék a városban (2007-ben például 84 egymást követő napon keresztül esett az eső).
Bergent 1070-ben alapították, a középkorban ez volt Skandinávia egyik legfontosabb városa, sőt 1314-ig Norvégia fővárosa volt. Itt történt Skandinávia első koronázása 1163-ban. 1349-ben egy Bergenben kikötő angol hajó legénysége terjesztette el a pestist Norvégiában. A 15. században számos kalóztámadást élt át a várost és 1429-ben felégették a királyi várat és a város nagy részét.
A 13. század végétől a Hanza-szövetség egyik legfontosabb telepe (kontor) működött itt, főként az északi partokról érkező szárított tőkehal miatt. A német kereskedők külön városrészben éltek, melyben 2000 hivatalnok is dolgozott. A Hanza városrészt, ami a kikötő vár melletti részét foglalta el, kerítéssel el is kerítették a többi városrésztől. A házakban nem volt szabad tüzet gyújtani, csak egy központi házban. A Hanza-hivatalnokok és kereskedők a német középosztályból kerültek ki és cölibátust fogadtak. Egy bizonyos hivatali idő ledolgozása után visszatértek hazájukba. 1536-ban a király elérte, hogy a németek előjogai megszűnjenek, de Bergen továbbra is Skandinávia legnagyobb városa maradt. A Hanza-házakat 1979-ben az UNESCO világörökség részévé nyilvánították.
12.20-kor érkeztünk Bergenbe, ahol (természetesen) szakadó eső fogadott. Az állomáson bementem egy élelmiszerboltba, vettem finom, meleg muszakát, meg is ettem egy kis focacchia-val. Ezután elindultam a városba: mivel a szállásomhoz vezető út érintette a világörökség részét képező Bryggen faházait, úgy gondoltam, mindjárt meg is nézem. Először a Lille Lungegårdsvannet nevű tó partján sétáltam végig, még ebben a borult időben is szép volt, a közepén működött a szökőkút is. Körülötte gyönyörű park, sétányok, zöld gyep, itt nincs gond az öntözéssel!
Bergen egyik hegye - ködben
Műalkotások
Muszaka
Lille Lungegårdsvannet
Park a tó mellett
Olav Kyrre király acél lovasszobra
A tó északnyugati oldalán egy tágas tér, mellette pedig a Byparken gondozott sétányai, középen az 1888-ban átadott mór/szecessziós stílusú Zenepavilon, délen a KODE nevű művészeti múzeum, előtte Harald Saeverud zeneszerző (erősen vitatott) emlékműve. A tér északi oldalán áll a város leghíresebb fiának, Edvard Grieg zeneszerzőnek a szobra.
Zenepavilon
KODE, Művészeti múzeum
Középen Grieg szobra
Észak felé haladva elértem a Torgallmenningen teret, amelynek közepén áll a különleges Tengerész-emlékmű, amely a norvég tengerészet négy nagy korszakát mutatja be: a viking hajósok mellett a 17-18., a 19. és a 20. századi tengerészeket. Érdekes, hogy az emlékmű minden oldalán 3 alak látható, ők az adott korszak három társadalmi rétegét ábrázolják.
Tengerész-emlékmű
Háttérben a Floyen-hegy
Néhány száz méter, és már ott is álltam Európa egyik legnagyobb személykikötőjében: nyüzsgő rakpartok, halpiac, rengeteg vitorlás, halászcsónak, kirándulóhajó és jacht, a háttérben pedig fákkal borított hegyek. Közvetlenül a parton a Fisketorget, vagyis Bergen híres halpiaca, ahol a piros ernyők alatt a tenger gyümölcsei minden létező formában és méretben kaphatóak.
A Strandkaien házai
Mathallen
Kikötő
Balra Bryggen házai
Katamarán a kikötőben
Árbócok erdeje
Bryggen színes házai
Floyen
Halpiac
Zachariasbryggen étterem
A kikötő északi részén áll az egykori húspiac épülete, ma bárok és éttermek találhatók bennehúzódó házsor ötemeletes téglaépületeit 1910-ben emelték, amikor a Hanza-negyed házainak egy része lakhatatlanná vált és lebontották.
Kikötő
Jobbra az egykori húspiac épülete
Házsor az északi parton
Egy régi raktárépület a parton
Minnebossen, a norvég tengerészek emlékműve
Az 1910-ben épített házsor
Könyvtárrá alakított telefonfülke
A rakpart
Ezután megnéztem az 1360-ban alapított Bryggent, vagyis a Hanza-negyedet, amelyet német kereskedők hoztak létre, és amely több évszázadon keresztül Európa egyik kereskedelmi központja volt. Az egykori raktárakból és lakóházakból álló épületegyüttes nagy része már nem eredeti, hiszen a várost sújtó több tűzvész során a zsindellyel borított színes faházak többsége leégett, de újra felépítették őket, ma éttermek és boltok találhatók bennük. A 61 házból álló negyed 1979 óta a világörökség része. Még az esős időben is elég nagy tömeg hömpölygött a házak közötti szűk sikátorokban, de a sok ember ellenére is érződött a hely középkori hangulata. (Részletek és több kép itt.)
Bryggen
Színes faházak
Sikátor
Régi lépcső
A kikötőre néző homlokzatok
Gerendák
Rakodás csigával
Egy étteremhez vezető lépcső
Szelfi a házakkal
Közvetlenül a színes házak mellett áll az 1976-ban megnyitott Bryggens Múzeum, amelyet az 1955-ben leégett épületek helyén emeltek. Az épület az egykori Hanza-negyed legrégebbi, az 1100-as évek első feléből származó épületeinek maradványai fölé épült. A kiállítás bemutatja a középkori város mindennapi életét, Bergen és a múzeum történetét. Az épület emeletén egy gobelin-művész kiállítását is megnézhettem. (Részletek és több kép itt.)
A múzeum épülete
A korábban itt álló épület maradványai
Olajlámpa 1332-ből
Különböző korszakok rétegei
A kiállítás részlete
Bergen kikötője
Ég a város!
A Hanza-szövetség kereskedelmi útvonalai
Bergen alapító okirata
14. századi cipő, rajta rúnaírással idézet Vergilius-tól: "A Szerelem mindent legyőz."
Középkori anyagminták
Rúnaírás
Ragna Breivik a szövőszéke mellett
A szőtteskiállítás részlete
Szövőszék és rokka
Fonalak
A múzeum épülete nyugatról
A múzeum melletti parkban két szobor is áll, az egyik Snorri Sturluson, izlandi történészt, költőt és politikust ábrázolja, aki a 13. században élt, történetíróként megírta a norvég királyok krónikáját, de végül egy norvég király megölette. A másik egy térdelő fiút ábrázol, aki egy számszeríjat tart a kezében, ez az ifjúsági menetzenekar második világháborúban elesett tagjaira emlékeztet. Közvetlenül a múzeum épülete mögött áll az 1170-ben épült román stílusú Mariakirken, amely a város egyik legrégebbi, ma is fennálló épülete. (Részletek és több kép itt.)
A múzeum melletti park
Snorri Sturluson szobra
Draeggegutten
Mariakirken
A templom melletti temető
Templombelső
Barokk szárnyasoltár
Szószék
Kápolna
Hajó
Gyereksarok
Freskó
Orgona
A 13. századi déli kapu
Sírok a templomkertben
A déli torony
A templom mögött, a múzeum északkeleti sarkánál áll a Hanza-múzeumhoz tartozó Schøtstuene, amely az 1930-as években nyílt meg, részben eredeti, 1700-as évekből származó, részben rekonstruált házakból álló épületegyüttes. A Hanza-kereskedők egykor ünnepségeket, összejöveteleket, közös étkezéseket, bírósági tárgyalásokat tartottak itt, sőt oktatási célokra is használták.
Jobbra a múzeum, szemben a Schøtstuene
Schøtstuene épületei
A múzeum bejárata
Szakad az eső!
A templom délkeletről
Szűk sikátor
A templom északról
Négy órakor úgy gondoltam, itt az ideje végre megkeresni a szállásomat, így elindultam a Nye Sandviksveien-en felfelé, néhány perc múlva már ott is álltam a vendégház előtt. Elég bonyolult volt bejutni, de a szállásadótól kapott instrukciókat követve azért sikerült. A 2. számú bejáratnál kellett bemennem (ehhez kellett egy kód), aztán egy széles lépcsőn fel az emeletre, el a szobák és fürdőszobák előtt, aztán egy nappaliból nyílt egy ajtó, ami egy másik lépcsőházba vezetett, itt le a földszintre, ott megint egy kód kellett, ez nyitotta a lakrészemhez vezető ajtót. Viszont az itt lévő nappali, konyha és fürdőszoba elvileg közös helyiségnek számított, az innen nyíló szobám ajtajához egy harmadik kód kellett. Végül azért bejutottam, nagyon kényelmes volt az ágyam, tágas és tiszta a fürdőszoba és a konyha, a nappaliban pedig kényelmes kanapé és egy óriási tv fogadott. Gyorsan kipakoltam, ettem valamit, pihentem egy kicsit és megvarrtam a hátizsákom pántját, mert már kezdte megadni magát.
Nedre Stølen
Mariakirken az utcánkból
Skuteviksveien
Az utca alján a tenger
Bergen Guesthouse
Padló a lépcsőházban
Az emeletre vezető lépcső
Folyosó az emeleten
Ez még nem az én nappalim
A lakrészemhez vezető lépcső
A konyhám
Kanapé a nappaliban
Fürdőszoba
Az ágyam
A szomszéd ház az ablakból
Kilátás a nappaliból
Délután 5-kor indultam ismét útnak, először a vendégházzal szemben nyíló Skuteviksveien-en indultam el lefelé a hegyről, a tenger irányában. Gyönyörű, zsindelyes faházak, (többnyire hófehérre festve, színes ajtókkal, sok virággal), macskaköves, szűk utcák, háttérben a tenger, egy aranyos kis tér, rajta egy újabb szobor, amely egy íjászfiút ábrázol.
Lépcsőház, az ablakban a szomszéd ház
Középen az út túloldalán a vendégház
Skuteviksveien
Indulok a partra
Graffiti
Skuteviken Buecorps
Néhány perc alatt leértem a tengerpartra, a Skuteviksbryggen nevű helyre, amely 17. és 18. században épült hagyományos fa raktárházakból áll, amelyeket (a város többi részével ellentétben) elkerültek a tűzvészek, így ma ez a város legrégebbi fennmaradt rakpartja. A története már a 13. században elkezdődött, mai formáját az 1800-a évek végére nyerte el. A raktárakat főleg hajósok és hentesek használták, ma főleg irodák találhatók bennük.
Skuteviksbryggen
Sjøgaten házai
Balra a kórház épülete
Az egyik raktárház
A móló
Skuteviksbryggen a víz felől
A háttérben Sandviken házai
Horgászok a mólón
Hajó a Bontlabo-mólón
Miután kisétáltam magam a parton, elindultam vissza a város felé, hiszen a térkép szerint itt is van egy bejárata a Bergenhus nevű, nagy kiterjedésű erődrendszernek, amelynek legrégebbi épületei még a 12. századból származnak. Végigsétáltam a zöld környezetben található katonai épületek között, egészen a város felőli oldalon található Hákonshalle-ig és a Rosenkrantz-toronyig. (Részletek és több kép itt.)
Balra Skuteviken, jobbra a Mariakirken
Az erőd fala
Az erőd északi kijárata
Mérnöki épület
Asztalosműhely
Haakon király szobra a bástyán
Az erőd parkja
Fasor a parkban
Haakon király szobra
Balra a tenger és a kikötő
Ösvény a fal tetején
Tüzérségi épület
A Haakon-csarnok északról
Az erőd mellett egy hajó
Haakon-csarnok
Barokk épületek az erőd udvarán
A csarnok déli oldala
A várkapitány háza
Istállóépület
Lőrés a 16. századi falban
A várkapitány háza
A Rosenkrantz-torony északról
Kaputorony az 1200-as évekből
Rosenkrantz-torony
A torony belülről
Feljárat az emeletre
Balra a kaputorony
Az őrség épülete
Dísztér
A parancsnok kertje
Háttérben a torony
Rózsakert
Háttérben a város és a Floyen
Ezredépület
A két fasor között a 2. világháborús bunker
Lent a bunker bejárata és mellette a szellőző
Haakon-csarnok keletről
Szelfi a toronnyal
A főkapu
Hat óra után hagytam el az erőd területét, sétáltam egyet a tengerparton, lefényképeztem a Beffen komphajót, ami 1894 óta szállít utasokat a kikötő túloldalára, majd újra megcsodáltam Bryggen házait.
Sigurd Asserson, a Norvég Halászati Szövetség Igazgatójának szobra
Dombormű az 1862-es első Bergen-Chicago hajóút emlékére
Jobbra az erőd
Kikötő
Staatsraden bár a parton
Vasmacska
A túlpart
Beffen komphajó
Hotel Havnekontoret
Vitorlások
Bryggen színes házai
Ezután továbbsétáltam a parton, majd a festői Vetrlidsallmenningen utcán elindultam felfelé a Fløyenre, útközben megnéztem a sarkon álló 1931-ben épült Centralkirkent, vagyis a metodista templomot. Vele szemben áll a Fløibanen alsó állomása: a Fløyen hegyre vezető siklóvasút 1918 óta szállítja a helyieket és a turistákat a hegyre, bár az ötlet már 1895-ben megszületett. A megnyitása óta a kocsiknak immár az 5. generációja közlekedik a csupán 848 méter hosszú pályán, a sikló utasainak száma elérte az évi 2,4 milliót. Bár még nyitva volt, mégsem mentem fel, mert egyrészt elég borult volt az idő, sokat nem láttam volna fentről, másrészt úgy gondoltam, holnap ennél szebb kilátást is látok majd a fjordtúrán.
Téglaépületek a parton
Kikötő
A Lodin Lepps gate sarka
Hanza-múzeum
Midthodland hajó
Az egykori húspiac
Itt ilyen a McDonald's!
Vetrlidsallmenningen
Balra a Fløyen
Metodista templom
A templom a sarkon
A Fløibanen alsó állomása
Ezután elindultam a Lille Ɵvregaten-en, gyönyörű fehér és színes zsindelyes faházak között, macskaköves utcákon, virágos kiskertek mellett sétáltam, amíg meg nem láttam a Korskirken-t, vagyis az 1150-ben épült Szent Kereszt templomot, amelynek különös formájú, zöld színű tornyát már többször láttam a városból. Sajnos már nem volt nyitva, de kívülről is lenyűgöző volt az eredetileg román stílusban, tornyok nélkül épült templom, amely többször is leégett, majd az egyik tűz után (1582-ben) épült a ma is látható reneszánsz stílusú torony. Innen néhány száz méterre áll az 1250-ből származó bergeni székesegyház, amelyet egykor Szent Olaf templomnak hívtak.
Lille Ɵvregaten
Kong Oscars gate
Korskirken
Hans Egede és felesége domborműve
Alvøen-emlékmű
Székesegyház
Régi városháza
Este hétkor úgy gondoltam, ideje hazaindulni, ezért bevásároltam egy Kiwi-ben, és a már megszokott útvonalon, a kikötőn keresztül hazaindultam. Ezúttal a felső utat választottam, így Bryggen házaira fentről, a domboldalról láttam rá. 8-kor hazaértem, vacsorára Kjottkaker-t csináltam, (készen vettem a boltban, csak meg kellett melegíteni), ez tulajdonképpen a svéd húsgombócra hasonlít, ugyanúgy krumpli és zöldborsó van hozzá, bár ez nem nagyon látszott, mert mindent bevont a barna szósz. Jóízűen megvacsoráztam, aztán tévéztem a nappaliban, naplót írtam és 11-kor már aludtam is.
Hotel Bergen Børs
Vågsallmenningen
KRAFT Bergen
Halpiac
Finnegårdsgaten
Finnegaarden
Hotel Harbour
Bryggen háztetői
A házak észak felől
Mariakirken
Kjottkaker
Július 28. Fjordtúra
Kedden reggel 6.30-kor keltem, 7-kor már az utcán voltam, persze, ma is esett az eső, de ez nem zavart, már egészen megszoktam. A kikötőbe menet nem tudtam megállni, hogy ne kanyarodjak be Bryggen színes faházai közé, mivel még nagyon korán volt, szinte egyedül voltam a sikátorokban, így még hangulatosabb volt. Kihalt volt a tegnap még nyüzsgő halpiac is, de a kikötőben már gyülekeztek az emberek, egy részük (hozzám hasonlóan) fjordtúrára készült. Több kirándulóbusz is indult a Strandkaiterminalen elől, de gyorsan megtaláltam az enyémet.
A szomszéd házak
Nye Sandviksveien
Mariakirken
Bryggen egyik kőháza
Raktár
Sikátor
Bryggen házai
Reggeli szelfi
Árbócok
Háttérben a Floyen
Kikötő
Balra az egykori húspiac
A kihalt halpiac
7.30-kor volt a találkozó, és mivel mindenki megérkezett, aki előzetesen jelentkezett, 8 óra előtt már el is indultunk az egész napos fjordtúrára.
Strandkaiterminalen
Bergen kikötője ködben
Megjött a buszunk
Este 8-kor értünk vissza Bergenbe, közvetlenül a halpiac mellett tett le a busz. Úgy gondoltam, még túl korán van hazamenni, ezért átgondoltam, mit szeretnék még megnézni Bergenben. Az egyik könyvben megemlítettek két kis utcát, ahol festői faházakat lehet látni, ráadásul nem is voltak messze, azon a hegyen, ami a kikötő másik oldalán (Bryggen házaival pont szemben) magasodik. Először megkerestem az Ɵstra Murallmneningen nevű utcát, ami nagyon érdekes, kacskaringós formában vezet fel a hegyre. A hegytetőn egy másik világba érkeztem, a kikötő nyüzsgő tömege helyett itt bájos faházak, rengeteg virág és szűk, macskaköves utcák fogadtak. Két színes ház között nyílik az Ɵvre Dynnersmauet, Bergen legkeskenyebb és legrövidebb sikátora.
Visszaértünk Bergenbe
Kikötő
Buekorps múzeum
Ɵstra Murallmenningen
A sikátor bejárata
Ɵvre Dynnersmauet
Nedre Dynnersmauet
Bájos faházak
A meredek, lejtős utcák a hegy túloldalán a partra vezettek, a város Nøstebukten nevű öblébe. Ez nem olyan festői, mint a Bryggen előtti kikötő, a parton modern lakóházak álltak. Miután nézelődtem egy kicsit a parton, ismét elindultam vissza a hegyre, megkerestem a másik nevezetes utcát, a Strangebakken-t.
Nøstebukten
Hajók az öbölben
Modern lakóházak a parton
Újra faházak
Strangebakken
Cica őrzi a házat
"Kapaszkodósáv" a lejtős utcán
Vestre Holbergsallmeenningen
Klosteret
A hegy tetején egy érdekes helyet találtam, ahol az utca középen kiszélesedett, egy játszóteret alakítottak ki, ahonnan gyönyörű volt a kilátás a fjordra és a város házaira. A játszótér mellett Amalie Skram, norvég írónő és feminista szobra áll.
Klosterhaugen
Amalie Skram szobra
Feljáró a játszótérre
Klosterhaugen házai
Kilátás a városra
Háttérben a Fløyen
A játszótér
Klostergaten házai
Néhány percre innen egy újabb érdekes hely: egy parkban egy templomszerű, sárga épületet láttam, de nem találtam semmi információt arról, mi is ez. Végül kiderült, hogy épület nem templom, hanem a városi milícia őrházaként épült 1794-ben. Később többször gazdát cserélt, 1868-ban itt működött Bergen első hivatásos tűzoltósága, de volt óvoda, majd 1926 óta a közeli Nykirken plébánosának hivatalos rezidenciája. Miután megcsodáltam a hegy legmagasabb pontján álló épületet, elindultam vissza a kikötőbe, sajnos végig modern házak között.
Corps de Garde park
Park
Corps du Gard
Klostergaten házai
Újra a kikötőben
Még tettem egy utolsó sétát Bryggen gyönyörű házai között, sőt, ezúttal az egyikbe be is mentem, a Julehuset nevű ház földszintjén ajándékbolt, az emeletén pedig egy karácsonyi bolt működik, ahol egész évben lehet karácsonyfadíszeket és dekorációs tárgyakat kapni. Érdekes volt, hogy lengyel karácsonyfadíszeket (valószínűleg Pjotrkov-ból származnak, ahol mi is készítettünk saját kezűleg karácsonyi gömböket) és Willow tree figurákat is láttam.
Bryggen
Julahuset
Az ajándékbolt kirakata
A karácsonyi boltba vezető lépcső
Willow tree figurák
Betlehem
Manók minden mennyiségben
Kilátás a kikötőre
Lengyel karácsonyi gömbök
Szűk lépcső lefelé
Este fél 10-kor értem haza, főztem (vagy inkább melegítettem) egy finom zöldséges húslevest, aztán megcsináltam az online utasfelvételt, összepakoltam, naplót írtam és éjfélkor lefeküdtem.
Mariekirken
Toborzóiroda
Újra otthon
Kjottsuppe (zöldséges húsleves)
Este 11-kor még világos van
Július 29. Bergen
Szerdán sokáig aludtam, összepakoltam, megreggeliztem, aztán tízkor elindultam a városba. Úgy gondoltam, még kihasználom az időt, sétálok kicsit a városban. Először közvetlenül a szállás melletti Skuteviksveien utcán indultam el felfelé a hegyre, gyönyörű faházak között.
Konyha
Az alagsorból felvezető lépcső
Kilátás a szomszéd házra
Bergen Guesthouse
Skuteviksveien
Ladegärdsgaten
Terasz a Helgesens gate sarkán
Nye Sandviksveien
Mariakirken
Kroken
Bryggen házai
Kikötő
Téglaházak
Minnebossen, a norvég tengerészek emlékműve
Halpiac
Mikrobryggeri étterem és egy katamarán
Oroszlán a kikötőben
Vågsallmenningen
Ludvig Holberg szobra
Bergen Børs Hotel
A hajléktalan szobra 1999-ből
Exhibition
Háttérben a Fløyen hegy
Az egyik konkrét célom a városháza felkeresése volt, bár egy kommentben azt olvastam, hogy ez Bergen legcsúnyább épülete, (tényleg az!), de azért úgy gondoltam, mégis fontos. Először a régi városházát találtam meg, ez viszont kimondottan szép, a város legfontosabb reneszánsz magánépülete. Eredetileg 1558-ban építették Valkendorf gróf magánlakásaként, csak később kezdték városházaként használni. Innen nem messze áll az új, beton-üveg városháza, ami 1974-ben nyílt meg, hát, ... tényleg igaza van a kommentelőnek.
Régi városháza
Hagerupsgården
Bíróság
Középen az új városháza
Az új városháza bejárata
Byparken a Zenepavilonnal
KODE, Művészeti múzeum
Az esőáztatta tér, balra a városháza, mögötte a ködbe burkolózó Fløyen
Kirakodóvásár a Festplassen-en
Lille Lungegårdsvannet
Pontosan 11-kor úgy döntöttem, itt az ideje, hogy kimenjek a repülőtérre. Tanultam a tegnap esti hibámból és csak közvetlenül indulás előtt vettem meg az appban a villamosjegyet. Nagyon kellemes volt az utazás, az egyórás út alatt végigjártuk a város déli részét, átmentünk aranyos kisvárosokon és falvakon.
Byparken
Megérkezett a villamos
Úton a reptérre
Dél előtt néhány perccel érkeztünk a repülőtérre, a villamosmegálló közvetlenül a terminál alatt volt, egy mozgólépcső vezetett fel a bejárathoz. Kerestem egy helyet, megebédeltem, megittam az összes folyadékot, feltöltöttem a telefont, aztán átmentem a biztonsági ellenőrzésen. 14.40 helyett 15.05-kor szálltunk fel, ezúttal az ablaknál ültem, így rengeteg fényképet csináltam.
Bergen, repülőtér
Mozgólépcső a terminálhoz
Lent a villamos, fent a bejárat a terminálhoz
Megérkezett a gépünk
Beszállás
Indulunk
Felhők felett
Forrás: Bergen (Norvégia) – Wikipédia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése