Obertal
2026. július 3-7.
Július 4-én reggel lesétáltunk Obertal központjába, ott találkoztunk Gigivel.
Indulunk Obertalba
Rechtmurg
Hotel-Gasthof Blume
Timi és Dani az úton
Szanatórium
Először az 1933-ban épült, fából készült Evangélikus templomot és a mögötte lévő, szép fekvésű temetőt néztük meg. (Részletek és több fotó itt.)
A templomhoz vezető út
A templom
A templom előtti szökőkút
A fal mögött a temető
A fából készült templom
A szentély
A karzat
Az oltár
Színes üvegablak
A templom belső tere
A templom az útról nézve
Ezután lementünk a völgybe, átkeltünk a folyón és Gigi megmutatta, hol dolgozik. Az irodája a szanatórium földszintjén van.
Szanatórium
Itt dolgozik Gigi
Obertal egyetlen boltja
Rechtmurg
Virágok a hídon
Ezután bementünk a Sankt Markus nevű katolikus templomba, mai nevén Schöpfungskirche-be, ennek az épületnek az emeletén laknak Gigiék. (Részletek és több fotó itt.)
Schöpfungskirche
A templom bejárata
A templom belső tere
Modern feszület
Oltár
Fenntarthatóság
Miután kijöttünk a templomból, túrázni indultunk: először végigmentünk a Kurpark-on ahol a házunk mellett csordogáló Rechtmurg, és a Ruhestein felől érkező Rotmurg egyesül, és Murg-ként folytatja útját. A park most is gyönyörű volt, (2 éve is erre sétáltunk), gondozott sétautak, a csörgedező patak, egy bájos kis tó tavirózsákkal és Obertal apró fürdője, amiben most egy kislány játszott.
Murg
Obertal fürdője
Szelfi tavirózsákkal
Miután végigmentünk a parkon, elindult felfelé a túraösvény. Hamarosan a Sonnenhütte-hez értünk, majd - egy kislány és nagymamája nyomában - egy erdei tanösvényhez, amely bemutatta az itt élő növény- és állatvilágot, a neve Durfkräuterwegle.
Kilátás a völgyre
A tanösvény
Továbbindultunk egy elég meredek úton, fent a lövészegylet székházához jutottunk, majd folytattunk utunkat a várrom felé. Közben egy pad előtt két faragott követ láttunk, amelyek Dani szerint Baden és Württemberg egykori határát jelölhették (legalábbis erre utalnak a kőbe vésett címerek).
A lövészegylet székháza
Pihenő az árnyékban kétoldalt a kövek
Az egyik határkő
Néhány száz méter megtétele után megláttuk az egykori Tannenfels várának festői romjait. Legutóbbi látogatásunk óta felújították a szikla tetejére vezető lépcsőt, így most oda is fel tudtunk menni. (Részletek és több fotó itt.)
Tannenfels vára
Az új lépcső
Timi a várfalon
Dani az árnyékban
A várfal előtt
Kilátás fentről
Falmaradványok
Innen a már megszokott úton leereszkedtünk Mittaltal-ba, közben alig győztünk betelni a gyönyörű kilátással.
Másnap reggeli után megmásztuk a szomszédos domboldalt, hogy újra megnézzük a kecskéket, akiket tegnap este már láttunk.
Indulunk sétálni
Híd a Rechtmurg fölött
A dombra vezető út
Timi a réten
Timi és Dani a kecskékkel
Gyönyörű a táj!
Blume
Szieszta a patak partján
Megjött a buszunk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése