Külföldi városok: Karlsruhe

Karlsruhe

2024. július 5.

2024 nyarán Németországban jártunk Timivel, akkor látogattunk el Karlsruhe városába.

A város a felső-rajnai medencében fekszik, közel a Rajna folyóhoz, keleten a Fekete-erdő északi határvidéke érinti.

Karlruhe egyike a legfiatalabb mai nagyvárosoknak, hiszen csak 1715-ben rakták le az alapkövét, amikor III. Károly Vilmos Baden-Durlachi gróf megunta az eredeti rezidenciájának, Durlachnak középkori légkörét, egy szabadabb fekvésű és szellemiségű várost szeretett volna alapítani. A város középpontját a Karlsruhei Kastély képezi, (amelynek alapkövét 1715. június 17-én rakták le, innen számítjuk a város megalapítását is), innen indul a város 32 sugárútja. A város volt a Badeni hercegség központi városa, de később elvesztette központi szerepét, a szövetségi tartományi székhely pedig Stuttgart lett. 1825-ben I. Lajos nagyherceg politechnikumot alapított itt, ez alkotta a későbbi híres egyetem magját. Ma itt található a német alkotmánybíróság székhelye.

Karlsruhe-ban született Carl Benz, a gépkocsi feltalálója és Oliver Kahn, labdarúgó kapus is. A város volt a névadója annak a közlekedési modellnek, amikor a villamos a várost elhagyva a regionális nagyvasúti hálózaton közlekedik tovább, (mint a tram train Hódmezővásárhelyen). Mivel ezt a modellt itt alkalmazták először, a neve Karlsruhei modell lett.

9.11-kor indultunk az S8-as vonattal Baiersbronnból, 10.49-kor értünk Karsruhe-ba, a pályaudvar előtt szálltunk le.

Vasútállomás

Óriási szerencsénkre az állomástól a központba vezető út az állatkert mellett vitt el. Ez egy csodálatos park, csónakázótóval, amin önműködő csónakok (gondoletták) siklottak. Végigsétáltunk a park melletti járdán, bekukucskáltunk a kerítésen, aztán már erre sem volt szükség, mert a park fölött, keresztben vezetett egy sétány, amin végigsétálva megcsodálhattuk a park egy nagy részét. Láttuk a gondozott virágágyásokat, óriási elefántokat (először azt hittem, szobrok, mert furcsa, bézs színűek voltak, a megszokott szürke helyett),

Az állatkert részlete

Szobor a kerítés mellett

A park fölött átvezető sétány

Szelfi a hídon

A háttérben elefántok

Miután kereszteztük a parkot, a jobboldalon folytattuk a sétát a központ felé, végigmentünk az Ettlinger Straße-n, mindkét oldalon modern épületek, a park után egy szórakoztató és kongresszusi központ, az épületek között egy karcsú toronnyal, (kicsit az olasz harangtornyokra emlékeztetett), az alapját nem láttuk, az épületek között volt.

Háttérben a torony

Ettlinger Straße

Ahogy megkerültük a kongresszusi központot, egy kis térre értünk, közepén egy szökőkúttal. A neve Hygieia-kút, az egészség görög istenét ábrázolja, 1909 óta díszíti a teret. Érdekes, hogy a kút egyik bronzfiguráját 2013-ban találták meg egy Behlheim melletti erdőben. A tér legimpozánsabb épülete az 1873-ban épült Vierordtbad kupolás rotundája. A fürdő eredetileg közfürdőnek épült, azóta sokszor átépítették, modernizálták. A területén ma ötcsillagos hotel működik, a rotundában pedig koncerteket tartanak. A fürdő egyébként nem az akkor divatos szecessziós stílusban épült, tervezője inkább a historizmus képviselője volt, így épületei olasz neoreneszánsz stílusúak.

A kút, mögötte a rotunda

A Vierordtbad bejárata

Ezután továbbsétáltunk a Rondellplatz-ra, amelynek közepén (a körforgalomban) a Carl nagyherceg emlékműve, az Alkotmány-oszlop áll 1824 óta. (Érdekes, hogy az oszlop feliratán Karsruhe neve még C-vel szerepel.) A tér délkeleti részén áll az Őrgrófi Palota, amelyet 1814-ben emeltek, az akkori őrgróf megbízásából. A 2. világháborúban elpusztult, de újjáépítették, ma egy bank működik benne.

Rondellplatz az emlékoszloppal

Az Őrgrófi Palota

Néhány perc múlva a Marktplatz-ra értünk. A tér keleti oldalát az evangélkus templom uralja. 1816-ban szentelték fel, egy római templom mintájára épült, homlokzatát korinthoszi oszlopok díszítik. Az altemploma sokáig a nagyhercegi család sírhelyéül is szolgált, de a koporsókat 1946-ban áthelyezték a kastély közelében álló mauzóleumba. A templom 2. világháborúban elpusztult, újjáépítésekor a külső megjelenésében megőrizték az eredeti kinézetét, de a belső terét modernizálták. (Sajnos zárva volt, így belülről nem tudtuk megnézni.)

Marktplatz a Stadtkirche-vel

Evangelische Stadtkirche

A templommal szemben, a tér túloldalán áll a Városháza klasszicista épülete. Az eredetileg itt álló, 1728-ban épült városházát 1811-ben lebontották, majd 1825-ben emelték a helyén a ma is látható épületet, ügyelve arra, hogy stílusában passzoljon a vele szemben álló templomhoz. Tornyában 1981 óta egy 42 bronzharangból álló harangjáték szórakoztatja a város lakóit. Az épület előtt áll a Ludwigsbrunnen, egy terrakotta színű téglakút, rajta Ludwig, badeni nagyherceg szobrával.

Városháza

Ludwigsbrunnen

A tér északi oldalán áll Karlsruhe jelképe, a piramis, amely a város alapítójának, Karl-Wilhelm von Baden-Durlach-nak a sírboltja. Ezen a helyen állt 1722 és 1807 között a Konkordia-templom, ahol az őrgrófot eltemették. A templom lebontása után először egy fából készült piramist emeltek itt, majd 1825-ben készült el a ma is látható homokkő-piramis. (Állítólag a piramis, az obeliszk és a templom szabadkőműves jelképeket hordoznak, nem kizárt, hogy Karl Benz is szabadkőműves volt.)

Karlsruher Pyramide

Marktplatz

Árusok a piactéren

Innen már csak néhány méter és már meg is érkeztünk a város geometriai középpontjába, a kastély elé. Itt áll Karl-Friedrich nagyherceg bronzszobra, aki 73 évig uralkodott, ezzel egyike a leghosszabb ideig trónon lévő uralkodóknak.

A szobor, mögötte a kastély

Karl-Friedrich

Ezután meglátogattuk az 1715-ben épült, barokk stílusú Karlsruhe Kastélyt és a benne működő Badisches Landesmuseum-ot. (Részletes leírás és több kép itt.)