2025. február 9., vasárnap

Grado

 Grado

2018. július 27.


Grado egy kb. 8000 fős kisváros Észak-Olaszország keleti csücskében, a Trieszti-öbölben, az Adriai-tenger partján. Tulajdonképpen egy sziget, amelyet két középkori (úttá alakított) gát köt össze a szárazfölddel, az egyik Aquileia felől, a másik pedig Monfalcone felől.
A várost kb. 2000 éve lakják, akkoriban Aquileia kikötője (majd annak riválisa) volt. A történelmi belvárost az 5. században építették ki, amikor a környék lakossága 452-ben Attila hun harcosai elől Grado lagúnáiban keresett menedéket. 568-ban a longobárdok támadása miatt Friuli pátriárkája székhelyét is ide telepítették, ettől kezdve az egyházi építkezés is fellendült. Üdülőhelyként a Habsburgok fedezték fel, Ferenc József 1892-ben rendeletben minősítette fürdőhelynek, azóta a néhány száz lakosú halászfalu turisztikai célponttá vált. A városnak 20 km hosszú (homokos) tengerpartja van, Szlovéniának összesen 47!! 

10 óra után néhány perccel érkeztünk meg Triesztből Grado-ba, gyönyörű a város, bármerre nézünk, ott a tenger, mindenütt csatornák, vitorlások, tényleg hasonlít Velencére! Borzasztó meleg volt, ezért úgy döntöttünk, rövidre fogjuk a városnézést, megnézzük a legfontosabb nevezetességeket, aztán irány a tenger!

A buszállomás a Piazza V. Carpaccio-n van, itt szálltunk le a buszról, tanulmányoztuk a város színes térképét, aztán elindultunk az óváros központja, a Szent Eufamia bazilika felé. Útközben elhaladtunk a meseszép Porto Vecchio, vagyis a Régi kikötő mellett, ahol számos jacht, vitorlás és lakóhajó ringatózott a vízen.

Megérkeztünk Grado-ba

A város térképe

Csatorna hajókkal

Porto vecchio

Vitorlások

Piazza San Marco

Színes utcatábla a Campo Patriarca Elia-n

Háttérben a bazilika

Campo Patriarca Elia

Csendes sarok régi házakkal


Néhány perc séta után megérkeztünk a Szent Eufémia bazilika elé, éppen mise volt benne, így alaposabban nem tudtuk megcsodálni (pedig lett volna mit nézni, hiszen a padlóját 700 négyzetméternyi mozaik borítja!), de azért néhány percre benéztünk. A templom mögötti keresztelőkápolnát is megnéztük, ott is gyönyörű mozaikokat találtunk. (Részletek és több fotó itt.)

Szent Eufémia bazilika

A bazilika bejárata

Templombelső

Hátul a keresztelőkápolna, balra római sírkövek

Szarkofág

Battistero

Keresztelőkápolna a hatszögletű medencével

Mozaikok a padlón


A Szent Eufémia mellett egy kisebb templom, a Santa Maria delle Grazie áll, természetesen ezt is megnéztük. Teljesen üres volt, így zavartalanul gyönyörködhettünk a csodaszép mozaikokban. (Részletek és több kép itt.)

Santa Maria delle Grazie

Szentély

Díszes padló

Egyszerű, festetlen falak

Díszes oszlopfő

A bazilika közelében áll egy karcsú oszlop, rajta a pátriárkák keresztjével. Ez a Szent Eufémia székesegyház előcsarnokának egyetlen megmaradt oszlopa, amelyet a téren állítottak fel. Miután ezt is megnéztük, úgy döntöttünk, itt az ideje végre megkeresni a tengert és úszni egyet. Mivel egy szigeten vagyunk, nem kellett sokat keresgélni, néhány háznyira voltunk csupán a parttól.

Croce del Patriarcato Gradese

Középkori ház a bazilika közelében

A Campo S. Rocco és a Via Gradenico sarka

Egy kis utcán keresztül (Via al Mare, a név kötelez!), aztán végre a tengerhez értünk, az óváros körül egy széles sétány húzódott, a tengerben mindenütt sziklák, (ez nem a homokos tengerpart!), ezeken keresztül másztunk be a vízbe. A ruhánkat és a holminkat egy padon hagytuk a sétányon, úgy tűnt, ez itt így szokás, meg is volt minden, amikor kijöttünk. 11-től negyed kettőig úsztunk.

Virágos utca Grado-ban

Grado tengerparti sétánya

Irány a tenger!!

Elúsztunk néhány kilométerre, a strand végéhez, ott kiszálltunk a vízből, napoztunk egy kicsit, aztán visszaúsztunk. A víz természetesen itt is szuper, kristálytiszta, zöld, alig hullámzik. Negyed kettőkor kimásztunk, átöltöztünk, aztán elindultunk a buszállomásra. Sajnos, képeslapot már nem tudtunk venni, minden zárva volt a fieszta miatt. Sétáltunk egyet a kikötőben, megcsodáltuk a vitorlásokat, búcsút vettünk ettől a gyönyörű várostól és 14.15-kor visszaindultunk Triesztbe.


Virágok és árbócok

Elefánt a parkban

Kikötő

Vitorlás



Forrás: Grado (Olaszország) – Wikipédia



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szendrő

 Szendrő 2009. október 25. Szendrő (szerbül Smederevo) egy kb. 62 ezer lakosú város, Belgrádról 48 km-re délkeletre a Duna jobb partján, a N...